2025. feb 16.

Hableány és Tigris, a vágyak óceánjában

írta: Emerald Dragon

Josee, the Tiger and the Fish (2020)

A romantikus animéket meglepő módon kedvelem, bár korántsem realisztikus a szerelem ábrázolásuk miatt, hanem mert izgalmas helyzetekkel igyekeznek rávilágítani arra a tényre, számtalan helyről érkezhet a párod. Makoto Shinkai művei inkább azt emelik ki, hogy nincsenek határok, a Josee, the tiger and the fish viszont egy más megközelítést mutatnak be nekünk. Maga a mű egyszerre szomorkás, extrém és mókás, mely némi humorral kezel egy általános jelenséget.

Ai Ichikawa: TaKe Me Far Away

Tsuneo 22 éves, egyetemre jár Japánban, de nagyon szeretne külföldi ösztöndíjat elnyerni. Tengerbiológiát tanul, szabadidejében előszeretettel hódol ennek a hobbijának az állatkertben. Emellett munkákat is vállal, hogy fedezhesse tanulmányait, így a búvárüzletben besegítve időnként ő is kijut az óceánhoz. Egy furcsa találkozás kapcsán ismerkedik meg Chizuval és gyámleányával, Joseeval. A lány szülei meghaltak, így a nagymama vigyáz rá, azonban ez nem bizonyul könnyű feladatnak, annak ellenére, hogy gyerek tolószékkel tud csak közlekedni. Az első egymásba botlás is egy ilyen apropóból történik, amikor Tsuneo először menti meg Josee életét.

Az újabb részmunkaidős megbízás, hogy a lányra vigyázzon, valóban nem egyszerű, Josee folyamatosan értelmetlen feladatokkal bízza meg a srácot. Egészen addig képtelen normálisan viselkedni vele, amíg rá nem veszi őt, hogy elvigye az óceánhoz. Azon az utazáson rájön, hogy mindketten azonos dolgokért rajonganak. Sajnos kettejük kialakuló barátságát és talán szerelmét is több helyzet is nehezíti. Hiszen a lány a tolószék miatt nem érzi igazán szabadnak magát és valahol féltékeny emiatt Tsuneora.

Kotaro Tamura (Noragami, Noragami Aragoto) a Bones Studio berkein belül rendezte meg a fura című Josee, the tiger and the fisht. Sayaka Kuwamura forgatókönyve Seiko Tanabe ötlete alapján készült. Nao Emoto eredeti dizájnjából a karaktereket a vászonra Haruko Iizuka (Children of the Whales, Sisters of Wellber) álmodta meg, a művészeti vezetéssel Yūji Kanekot (Black Fox, Kill la Kill, Patema Inverted) bízták meg. Evan Call (Big Order, Violet Evergarden) zenéje kellően érzelmes, tökéletesen illik a témához és szépen követi a cselekmény érzelmi hullámait is.

Eve: Shinkai

Az anime középpontjában a szabadság érzése áll, melyet a két főszereplő számára az óceán testesít meg. Egyikőjük felfedezni szeretné, elmerülni a tudományban és a vízben, megismerni az állatvilágot és az ökoszisztémát. A fiú számára a szigetország egy limitáló tényező, a tudásszomja ösztöndíjra sarkallja, amelyért kész mindent feláldozni. Joseet fizikai akadály tartja vissza, de fantáziája és vágyakozása a víztömeghez húzza. Imádja az állatokat, a halakat és könnyedén azonosul a sellőkkel, hiszen azok sem tudnak a szárazföldön járni. Személyes tragédiáját nehezen éli meg, keserű hangulatát apró kínzásokkal próbálja csillapítani. Szuicid hajlama az első pillanattól egyértelmű.

A két karakter vágyaikban és céljaikban is hasonlítanak egymásra, ez az, ami leginkább zavarja a lányt. Mert a fiúnak megadatik minden, amiről ő csak ábrándozhat. Ezért irigységét csak akkor tudja leküzdeni, mikor megszereti Tsuneot és már nem ellenséget lát benne. A szerelem egészen odáig merészkedik, hogy inkább eltaszítja magától a srácot, mintsem csalódást okozzanak egymásnak, ha a diák elutazik külföldre. A tudattalan játszma, melyet Josee irányít, végül tragédiába torkollik, ami nem ritka, mégis furcsa fordulat az animében.

A lány tehetsége rejtőzködik, akárcsak Josee maga. Nem azért, mert szégyelli, hanem eleinte illúzióként tekint rá. A vágyainak kivetülése a könyvtárban tudatosul benne, maga is megijed és megilletődik, hogy negatívan, hanem kíváncsian reagálnak rá. Amikor végre elfogadja, hogy mennyi lehetősége van a világon, közelebb kerül a boldogsághoz és ismét kinyílik. Kora ellenére a lánynak fel kell nőnie és le kell vetkőznie a gyerekes viselkedést, mert a világ egyáltalán nem akar neki rosszat, nem neveti ki, nem utasítja el, hanem tárt karokkal próbálja ösztönözni.

Eve: Ao no Waltz

A a Josee, the tiger and the fish kellemes történet a barátságról és a szerelemről, melyet csak illúziók homályosítanak el és limitálnak. Az elfogadás nem a környezetünkkel kezdődik, hanem saját magunkkal, akárcsak a pszichológiai analízis esetében. Amíg nem vagyunk tisztában a saját határainkkal és képességeinkkel és nem tanuljuk meg, hogy ne limitáljuk önmagunkat az elképzeléseink alapján, addig nem leszünk szabadok. A segítséget nem csak kérni, de elfogadni is fontos, különben csak vergődünk az érzelmeink börtönében. Ahelyett, hogy szabadon úsznánk a kék óceánban, hableányok és halak között.