Akadnak olyan klasszikus művek, melyeknek nagy rajongója vagyok, még akkor is, ha esetleg ma már ez cringenek számít. Guilty pleasure néven szokták az ilyesmit nevezni, de Audrey Hepburn több filmjét is szeretem többször megtekinteni. Egyik nagy kedvencem George Bernard Shaw 1912-es drámájának, a…
Az első drámaíró, akit megkedveltem, Shakespeare volt, még a gimnáziumi időkben. Később a franciákat is megismertem és a színházhoz a lelkes évfolyamtársaim közelebb vittek. Nem egy osztálytársam és ismerőse választotta ezt hobbinak vagy éppen hivatásnak, ekképpen a Pendragon Színtársulat…
Akadnak olyan művek, melyeket elsősorban szakmai kíváncsiságból tekintek meg. Ilyen volt a Kultúrbrigád Az orvosa vagy a Thália Színház Téli kertjében játszott Hisztéria. Ezúttal a Centrál Színházba vezetett a tudásvágyam, amikor felfigyeltem Lucy Prebble (The Sugar Syndrome, Th Independent)…
Időnként sikerül pont úgy összeválogatnom a darabokat, hogy egymáshoz közel kerülnek kapcsolódó témák. Előfordult már, hogy emiatt összekacsintásokat is véltem felfedezni az előadások között, ez pont a Centrál Színházban történt meg. A halál egy olyan téma, melyet általában tabuként kezelnek az…