2022. jan 30.

„Itt marad szépen a Cilike és szárad” – Vili, a veréb

írta: Emerald Dragon

Vili, a veréb (1989)

Időről időre előhalászok magyar rajzfilmeket is, hiszen ezeken nőttem fel, gyermekkorom szerves részét képzik. A Pannónia Filmstúdió 1989-es alkotását, a Vili, a verebet talán még moziban is láthattam, de igazán a televízió képernyőjén szerettem bele. Nem bonyolult a története, a karakterek sem összetettek, mégis volt benne valami báj, ami Gémes József rendezését vonzóvá tette. A mű forgatókönyvét természetesen Nepp József írta, az ő nevéhez fűződik a Szaffi, a Macskafogó, a Lúdas Matyi, de gyakorlatilag a korszak összes jelentős rajzfilmje.

Paraj Vilmos (Igaz Levente) kimondottan gonosz fiú, rosszul bánik az állatokkal és a testvérével is. Sztereotip rosszcsont kölyök, aki nem szeret iskolába járni, folyton a csínytevésen töri a fejét, kínozza a környezete állatait, légpuskával vagy vízipisztollyal célozza meg őket. Egy alkalommal, amikor betegséget szimulálva otthon maradhat, a Klauzál téri verebeket veszi kereszttűz alá. Szerencsétlenségére az eset szemtanúja lesz Verbéna (Tolnay Klári) is, aki foglalkozását tekintve verébfelelős tündér. Hogy megleckéztesse a kegyetlen lurkót, verébbé változtatja. Azonban a varázsspré ekkor fogy ki, így kénytelen újra töltetni a flakonját. Nem számít rá, hogy Cilike (Esztergályos Cecília), Viliék macskája revansot próbál venni az őt ért atrocitások indokán, így a jószándékú hölgy elindul, hogy megmentse az elcsatangolt veréb fiút.

Vili eközben egy új világot ismer meg, a természet törvényei uralta Klauzál teret, a Vásárcsarnokot, valamint a Lómezőt. Rövid, de kalandos napjai során megismerkedik Csuressel (Gyabronka József), Spagyival (Usztics Mátyás), valamint a tudásszomj hajtotta Cip Úrral (Székhelyi József), belekóstol a verebek életébe, versengésébe és a macskáktól való félelembe is.

vili_a_vereb_willy_the_sparrow_youtube_360p_18-50-23.JPG Akár tanulságokkal is megajándékozhatna bennünket a mese, azonban a példabeszédek helyett inkább egy kellemes történettel gazdagodunk. A Vili, a veréb nem a filmstúdió legkiemelkedőbb munkája, ahogyan felvezettem, a szereplők nem színesek, inkább kétdimenziósak. Bár a fiú látszólag büntetésben részesül és egyfajta nevelő célzattal veszi fel a madár alakját, de Vilmos természete nem igazán változik meg, hiszen a Spagyiék belharcában sem járja meg, hanem az erőszakos viselkedése még ki is emeli társai közül. Így a mű gyakorlatilag azt sugallja, hogy könyökölni, verekedni, áttaposni mindenkin igenis érdemes, mert eképpen juthatunk előre a ranglétrán.

Annak ellenére, hogy a fiú erős hátránnyal kellene induljon, még a hiszékeny Cip Urat is könnyedén kihasználja, hogy végre megtanuljon repülni. Amely képesség hiánya érdekes módon egyáltalán nem hátráltatta a vezérré válása során. Tehát a Vili, a veréb tanító mivolta kissé sántít, mert a túlélőösztönt részesíti előnyben a morállal és az elvárt gyermeki viselkedéssel szemben. A fiú ugyan részben megtanulja szeretni az állatokat, de ezt csupán a csordaszellem miatt éli meg, nem pedig a jó és a rossz fogalmainak megértése során.

Bár a Vili, a veréb vizuálisan hozza az elvárt színvonalat és a magyar rajzfilmgyártás remekei közé lehetne sorolni, mégis a hiányérzetünket felpiszkálja a mű. A zeneszerző, Pethő Zsolt (Kíváncsi Fáncsi, Vízipók-csodapók, Micimackó kalandjai, Frakk, a macskák réme) szintén remekelt, de Dargay Attila (Vuk, Sárkány és papucs, Az erdő kapitánya) dramaturgiája sem mentette meg igazán a művet. Bár kiváló alkotókkal dolgoztak rajta, Nepp József forgatókönyve ezúttal középszerű történetet szült. A látványos túl ugyanis a lélek ebből a műből kimaradt.