Ki ne ismerné a korosztályomból Dargay Attila (Az erdő kapitánya, Sárkány és papucs) munkásságát. A Pannónia Filmstúdió remekbeszabott rajzfilmjein nőttünk fel, s habár az 1977-es Lúdas Matyi még kicsivel a születésem előtt debütált, még az apukáink is szeretettel emlékeznek rá vissza. A mű eredete egészen 1815-ig vezet bennünket vissza, Fazekas Mihály költeményéhez, melyet Dargay Attila, Nepp József (Hófehér) és Romhányi József adaptáltak forgatókönyvvé. A mára már klasszikusnak számító történet pedig valószínűleg mindenki számára ismerősen cseng majd.

Döbrögi Dániel (Csákányi László) olyan típusú főúr, aki csak parancsolni és birtokolni szeret. Övé a nép, a termény, az erdők, a mezők és az állatok is. Amikor éppen az utolsó vadakat próbálja kissé sportszerűtlen módszerrel kilőni, a semmiből egy gúnár zavarja meg a ténykedését. A lúd tulajdonosát és a haszonállatot az uraság elé citálják, aki móresre tanítja a fiút, Matyi (Geszti Péter) összesen huszonöt botütésben részesül. Ő azonban nem bánja meg a tettét, sőt, megfogadja, hogy háromszor adja vissza a leckét Döbrögi Dániel számára.

Évekkel később elérkezik a bosszú ideje, amikor is Lúdas Matyi (Kern András) immár felnőttként tér vissza, hogy átverje az udvart, köztük az arrogáns ispánt (Agárdy Gábor), és háromszor huszonöt botütéssel jutalmazza meg a gőgös uraságot. Természetesen a szegény nép között akad is jó néhány támogatója, hiszen senki sem nézi jó szemmel, hogy a vezető ennyire lenézze és sanyargassa őket.

Lúdas Matyi története ugyan a középkorban játszódik, mégis érezhető, hogy bármely időszakba átültethető üzeneteket és társadalomkritikát hordoz. A népi mesék világában gyakorta előkerül a szegény, ámde igazságos gyermek esete a gonosz földesúrral vagy királlyal. A cselekmény felépítését tekintve nem véletlenül hajaz az efféle, szájhagyomány útján terjedő históriákra, hiszen Fazekas Mihály maga is onnan merítette az ihletét. Így a végkifejlet előre borítékolható, a tanulságot pedig könnyen megtalálhatja bárki.

Már a múltban is úgy gondolták, hogy a vezető minden esetben a néptől kapja a hatalmát, bizalmi státuszban tevékenykedik, így elsődleges feladata a területén lakók védelme és jóléte, nem pedig a saját boldogulása. Az alattvalók persze cserébe kiszolgálták urukat, a terménynek jó részét beszolgáltatták, de sokáig egyik uralkodó sem sanyargathatta a falusi lakosságot, hiszen egyrészt nem maradt olyan, aki élelmiszert termelt volna vagy a jószágot felnevelte volna, másrészt a dühös csőcselék nagyobb kárt tudott okozni az udvarnak, amitől azért rettegtek a királyok is. Nem számítva ide a diktatórikus rendszereket, ahol a megfélemlítés valamilyen formában működni látszott.

Ettől eltekintve a népi mondák között fellelhetőek olyan történetek, ahol az igazságtalan földesurat vagy vezetőt egy alacsony társadalmi rangból, szegény környezetből származó fiatal megleckéztette, emlékeztetvén, hogy ki is a valódi uraság. A tömeg minden esetben erősebb, mint a kis létszámú katonaság, még akkor is, ha lőfegyvert viselnek. De a Lúdas Matyiban is a legfőbb eszköz a fondorlat, az átverés, a játékos elégtétel, nem a véres megtorlás. Pontosan azért, hogy ne alacsonyodjon le arra a szintre az elkövető, amire Döbrögi Dániel.

Ezen túl persze izgalmas fricskát kap a jelenkor is, a közbeszerzéses építkezések, a bürokrácia, a kuruzslás és a népi gyógymódok, hiedelmek is. Emellett érdekes mód időszerűnek tűnik a vadászat- és a vásár jelenet is, de a sznob életvitel és a társadalom monitorozása sem marad ki a szórásból. Ahogyan a hatalommal való visszaélés, a koncepciók alapján indított eljárások, a jelszavakat skandáló boszorkányüldözésekről sem feledkezgetünk meg. „Biztos Te vagy a Lúdas, mert nem úgy nézel ki” „Nincs most idő cicomázásra ebben a nagy sietségben.”

A Pannónia Filmstúdió remek animátorain túl a zseniális szinkronválasztást is érdemes dicsérni, ahogyan Romhányi József fülbemászó szövegeiről sem szabad megfeledkeznünk. A mai napig a fülünkben csengenek a tökéletesen megválasztott szavak és mondatok, amelyek a mester keze munkáját dicsérik. A középkori, falusi hangulat megteremtéséhez pedig egyértelműen hozzájárul a zene is, melyet Daróczi-Bárdos Tamás szerzett, némileg átdolgozva Liszt Ferenc magyar rapszódiáit. A végeredmény egy szórakoztató, kalandos vígjáték, tanulságos népi mese, mely a felnőtteb korosztály számára is élvezhető, és a mai napig üzeneteket hordoz a különböző társadalmi rétegek felé.

Negyvenkét év telt el a rajzfilm, kétszáznégy a költemény megszületése óta. De úgy tűnik, a problémák, melyekkel foglalkozik, a mai napig változatlanul fellelhetőek. A természet és a nép kizsákmányolása, a hatalommal való visszaélés mind súlyos kérdések, és a Lúdas Matyi emlékeztet bennünket, hogy mindenki elnyeri a méltó büntetését. Az ellenállás az ilyen esetekben indokolt, az összefogás pedig új erőt adhat a falunak, városnak, vagy éppen országnak arra, hogy rendbe jöjjenek a fennálló viszonyok.

Értékelésem: 10/10

Forrás, információk: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%BAdas_Matyi_(k%C3%B6ltem%C3%A9ny), https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%BAdas_Matyi_(film,_1977)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=xlh8DuOk4Bs
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/ludas-matyi-40998.html
DVD megvásárolható: https://www.xpress.hu/XP/prod.asp?PID=556

Smaragd Sárkány