Ugyan a várva várt Weathering with You sajnos nem jött el, de japán animációból is jutott az idei Anilogue fesztiváljára. Én az utolsó napon csíptem el az Urániában a Ride your Wave-et (Hullámok hátán, Kimi to, nami ni noretara). A mű a Fuji Animation Studio és a Science Saru közös projektje és erős elvárásaim voltak az irányában.
Hinako Mukaimizu egy fiatal lány, aki a sulit hátrahagyva az óceán partján keres magának lakást és munkát. Igazából elsősorban a víz közelsége irányítja a döntéseit, hiszen imád szörfözni, már kisgyermek kora óta kiváló úszó. Minato Hinageshi egy ambiciózus tűzoltó, aki életét annak szentelte, hogy másokon segítsen. Már régóta figyeli Hinakot, hiszen minden nap ugyanabban az időben lovagolja meg a hullámokat. A távolból csak a saját kis hősének nevezi, pedig még sohasem beszéltek. Azonban amikor tűz üt ki az álomszuszék lány épületében, pont a fiú siet a megmentésére, amiből végül romantikus randi keveredik ki.
Hinako meglehetősen szétszórt az élet minden frontján, de a vízben elemében érzi magát és megállíthatatlan, határtalanul szabad és boldog. A bérelt lakásában a dobozok halomban állnak, így nem csoda, hogy kis híján az égő épületben reked. Minato viszont kimondottan rendszerető, célorientált, és társai büszkén néznek fel rá. Ennek ellenére a sportokban igazán nem jeleskedik, így a szörfdeszkán sem állja meg a helyét. Mivel mindent elkövet, hogy összejöjjön a gyönyörű lánnyal, így kész, hogy mindent feláldozzon szerelméért. De ezt egyedül ő gondolja ilyen komolyan, a lány sosem hinné, hogy egyszer a srác nélkül kell élnie.
A Ride your Wave roppant aranyos és hangulatos romantikus dráma, amelynek első felében egy bontakozó szerelmi történetnek lehetünk tanúi. A sablonos helyzethez kapcsolódik egy közös dal is, a Brand new story, melyet mindketten kívülről fújnak és együtt énekelnek, teli torokból. A klisék azért nem teszik unalmassá a film lényegét, hiszen a fordulópont viszonylag hirtelen következik be. A szokásos tragédia aztán finoman oldódik és rengeteg groteszk gag-en keresztül ismét egy romantikus vígjátékban találjuk magunkat. Mindez mit sem érne, ha nem jönne el a mű crescendója és animés lezárása, amely mögött tanulság, katarzis és melankolikus befejezés rejtőzik.
Masaaki Yuasa (DEVILMAN crybaby, Kemonozume, The Tatami Galaxy) rendezése kimondottan fordulatossá és szórakoztatóvá varázsolja a cselekményt. A két főszereplőnk és a karakterek (Takashi Kojima – Flip Flappers) nyúlánk figurája hangsúlyozza a vidámságot, a szabadságot és a gondatlanságot, az ifjonti szerelmet. A hátterek és az animáció dinamikája, varázslatos ábrázolása (Fuminao Akai – Parasyte -the maxim-) megeleveníti nekünk a fodrozódó hullámokat, a hajunkba fújó szellőt és a vízpermetet, de még a hőséget és az italok hűs cseppjeit is.
A muzsikája (Michiru Oshima – Arc the Lad, Fullmetal Alchemist, Patema Inverted) igazán fülbemászó, bár a fent emlegetett számot pontosan unásig sikerül ismételgetniük. Ez nyilván a popzene kedvelőinek nem lesz probléma, de nálam kissé kiverte a biztosítékot. No de a helyén van ez a részlet is, így nem kötök bele (nagyon).
GENERATIONS from EXILE TRIBE: Brand New Story
A romantikus vígjátékból drámába majd újra komédiába csapó anime önmagában is megállná a helyét, de azért vannak benne aranyos utalások egyfajta üzenetre is a fiatal generációk számára. Hiszen a szörf egyfajta allegóriává válik, legalábbis az angol címet tekintve mindenképpen. Arra igyekszik rávezetni bennünket, hogy az élet ugyan tele van akadályokkal, és bizonyos területeken lehet, hogy otthonosan mozgunk, de a kihívásokkal is szembe kell és érdemes néznünk, mert úgy válunk jobbá és többé.
Nem szabad megfutamodnunk a nehézségek elől, mert a saját sorsunkért csak mi vagyunk a felelősek, azaz nekünk kell meglovagolnunk a saját hullámainkat, hogy utána katarzis élményben lehessen részünk. Persze a környezetünk segíthet ebben, arra vannak a családtagok, rokon és a barátok, hogy támogassanak bennünket, segítsenek a megfelelő út kiválasztásában és ne hagyják, hogy könnyedén feladjuk. Legalábbis, ha az álmainkról, vagy éppen a túlélésünkről, a helyünk megtalálásáról a társadalomban van szó, akkor ott lesznek mellettünk. Ez akkor is igaz, ha már csak a szívünkben vannak jelen.
A Ride your Waves-ben váltakoznak az érzelmeink, de elsősorban a jókedv dominál, igazi, mély tragikus hangulat nem telepszik rá a nézőközönségre. Ugyan egyfajta Ghost-os beütést kapott a mű, mégis megőrzi optimizmusát, mellyel arra buzdít bennünket, hogy egyedül is tudunk boldogulni ebben az életben. A vidám figurák, a kedves kis háttér történetek, a finoman mozgatott szálak végül értelmet nyernek, és a klasszikus, amerikai befejezés helyett egy jóval lágyabban lehet részünk.
Ezt az animét bátram merem ajánlani azoknak is, akik finnyásak a látványra, vagy a túl nyálas romantika miatt aggódva tekintenek az elemzésemre. A szörfözés- és a popzene rajongói mindenképpen tegyenek vele próbát, és évszaktól függetlenül érdemes belekezdenetek. Ellentétben a Fireworks-szel, én ezt is a polcomon szeretném tudni.
Már régóta figyeli Hinakot, hiszen minden nap ugyanabban az időben lovagolja meg a hullámokat. A távolból csak a saját kis hősének nevezi, pedig még sohasem beszéltek. Azonban amikor tűz üt ki az álomszuszék lány épületében, pont a fiú siet a megmentésére, amiből végül romantikus randi keveredik ki.
