2017. júl 26.

Valóság vagy álom? A képzelet vad játéka az animék világában

írta: Emerald Dragon

Paprika (2006)

Abban szerintem elég könnyen megegyezhetek bárkivel, anélkül, hogy vitát robbantanék ki, hogy Satoshi Kon a világ egyik legjobb anime rendezője. Iszonyatosan kreatív vizuális ábrázolásmódja, szürreális képi világa, valamint komplex cselekményvezetése kiemeli őt a többiek közül. Legutóbb a Perfect Blue-t mutattam be nektek tőle (a kiemelt részre kattintva eléritek a Cinegore-on), összekötve némi nyereményjátékkal. Most az egyik legbizarrabb alkotását fogom ajánlani, a Paprika-t, melynek magyar DVD-je akkor kisorsolásra is került. Sajnos a mester nagyon fiatalon távozott az élők sorából, így ez a mű egyben az utolsó is volt a rendezései közül. De hagyatéka tovább él velünk, és bizony online is elérhető egy-két filmje, teljesen ingyenesen.

A történet egyik főszereplője Toshimi Konakawa, a rendőrség gyilkossági csoportjának nyomozója, aki egy megoldatlan esettel foglalkozik. Képtelen rájönni, hogy ki lehet a tettes, még álmait is kísértik az ügy részletei, ezért barátjához, Dr. Torataro Shima-hoz fordul segítségért, aki egy álomkutatással foglalkozó cégnél tölt be igencsak magas pozíciót. A férfi Atsuko Chiba-hoz, az egyik kísérleti terapeutához irányítja, aki egy DC Mini nevű készüléket használva behatol a zsaru álmaiba, hogy együtt fejthessék meg a rejtvényt, melyet a fantázia üzenhet. Ezzel párhuzamosan a tudós nő alteregója, Paprika egy másik szokatlan esemény felgöngyölítésére kényszerül, amikor a szervezet egyik alkalmazottja, Hajime Himuro eltűnik az egyik prototípus készülékkel, és furcsa, megmagyarázhatatlan ámokfutás veszi kezdetét az épületben, ahol dolgoznak. Két cél, de lehet, hogy a két jelenség valahogyan mégis kapcsolódik egymáshoz, ezt kell Paprikának, illetve Konakawának kiderítenie az anime folyamán.

Satoshi Kon különleges látványvilága elevenedik meg ebben a szokatlan animében, és különösen érdemes odafigyelni a cselekményre és a jelenetekre, mert nem csak hogy nem egy szálon, de nem is egy síkon zajlanak az események. Olyannyira, hogy gyakran el is veszítjük a fonalat és arra eszmélünk, nem vagyunk biztosak benne – ahogy a szereplők sem tudhatják –, hogy a valóságban, vagy éppen valakinek az álmában, képzeletében járnak-e. Az eszköz, a DC Mini ugyanis egy olyan terápiás készülék prototípusa, melynek segítségével a rémálmok is orvosolhatóak, de akár éber állapotban is be lehetne hatolni vele valakinek a tudatába, hogy aztán a saját képzeletünk teremtményeit vetítsük elé, uszítsuk rá, és az őrületbe, vagy éppen öngyilkosságba, balesetbe kergessük az illetőt.

Az álom és a valóság közötti határ lassan elvékonyodik, majd elhalványul, és végül teljesen felemészti valaki, aki ezt az egészet irányítja. Egy idő után már nem csak egyetlen fantázia jelenik meg, hanem egyikből a másikba ugrálva azok is egymásba olvadnak és a kaotikus látomás egyre zavarosabbá válik. Ilyen az, amikor egymás tudatába próbálunk betekinteni, és a sokaság végül egy értelmezhetetlen, bábeli jelleget ölt. Az a hely, ahova rejtőzködünk, menekülünk, vagy amitől irtózunk, de mindenképpen az egyik legprivátabb részünk láthatóvá, elérhetővé válik bárki számára, aki csak használja az eszközt, és képes felülírni annak elsődleges célját. Így a gondolatok, a félelmek, a vágyak mind-mind megelevenednek, és akárki hozzájuk férhet, aki csak nem szégyelli átlépni a tabukat. Nem kell nagyon ecsetelnem, hogy mekkora veszélyekkel járhat, és milyen visszaéléseknek adhatna lehetőséget egy ilyen találmány. Itt most elsősorban a felsoroltakra gondoltam, de aki látta a Sejt című filmet is, annak eszébe juthat, még milyen szörnyűségek történhetnek meg.

Bár a Paprika inkább thriller, nincs jelen a gore, sem a vér, de igencsak erős a pszichés hatása. Nyomasztó, varázslatos, szürreális, ijesztő, kaotikus, és mindenekelőtt csodálatos a koncepció, amit Satoshi Kon megálmodott, valamint megvalósított a projektből. A valóságtól teljesen elrugaszkodott jelenetek pontosan úgy elevenednek meg előttünk, mintha valakinek a kakofón fantazmagóriájában, plasztikus álmában járnánk, tehát minden adott, hogy igazinak higgyük a látottakat. Nem is csoda, hogy csak kapkodjuk a fejünket, és találgatunk, hogy mi a valóságos, és mi az, ahol már elkezdődik az illúzió. Ilyen csodálatos szerv az agyunk, hogy képes csapongani egy történet elmesélése, elképzelése közben, amely bizony elég egyedi képi világot eredményez. Ennyire összetett és mégis koherens fantáziát nem is láthatunk máshol megelevenedni, mint Satoshi Kon Paprika-jában. Igazi ékkő ez a rendező hipotetikus koronáján.

A mester munkásságából talán ez a legkiválóbb darab, bár ugyancsak nyugodt szívvel tudom ajánlani a fent emlegetett Perfect Blue-t is. A rendezései közül a Tokiói keresztapák (Tokyo Godfathers) jelentek még meg magyar nyelven, de a Millennium Actress, valamint a Paranoia Agent című sorozat sajnos nem értek el kicsiny hazánkba. Legutóbb a Roujin Z kapcsán említettem meg nektek Satoshi Kon nevét, ahol animátorként működött közre. Már igen korán felismerték, hogy különleges adottsága van, és vizuális ábrázolásmódja igen egyedivé teszik a műveit. Gyakran keveredik a valóság, és az álomvilág, a fantázia az alkotásaiban, és ezt már a Memories című antológia Magnetic Rose című részében is bebizonyította.

A Paprika története ugyanattól az írótól, Yasutaka Tsutsui-tól származik, aki a The Girl Who Leapt Through Time-ot is kitalálta. A zenéje sem akármilyen élményt nyújt, így két számot is beválogattam nektek a kritikámba Susumu Hirasawa-tól (Berserk, Berserk 2016 & 2017, Paranoia Agent, Millennium Actress). De még az animációkon és a karakter dizájnon dolgozó Masashi Ando neve is olyan további animékhez kötődik, mint a Spirited Away (Chihiro szellemországban), a Mononoke Hime, a már emlegetett Paranoia Agent, illetve a your name.

Satoshi Kon bármelyik animéjét bátran merem ajánlani azoknak, akik kedvelik, ha különleges élményt élhetnek át egy film megtekintése során. Minden egyes jelenetre érdemes odafigyelni, és többször is megnézni, mert mindig találunk bennük újdonságot, ahogyan kutatjuk a nyomokat, az utalásokat a végkifejletre, a rejtély megoldására, illetve a rendező teljes munkásságára is. Remélem, hogy tetszett nektek az ajánlóm, és próbát tesztek ezzel a szokatlan vizuális és pszichés élményt nyújtó, zseniális alkotással.