2024. nov 17.

Álomszerű történelmi animáció – Kai Doh Maru

írta: Emerald Dragon

Kai Doh Maru (2001)

A Production I.G általánosságban záloga annak, hogy egy kellemes animével találkozhatunk. A stúdió munkásságához számtalan olyan alkotás tartozik, mely vagy szemet gyönyörködtető vagy elgondolkodtató, de a legtöbbjük igazi kultsorozattá vagy filmmé nőtte ki magát. Az SME Visual Works-szel karöltve 2001-ben egy történelmi drámát készítettek, Kai Doh Maru címmel, mely a Blood, the Last Vampire-rel közösen egy kiadványon nálunk is megjelent.

Opening Theme

Japán vérzivataros időszakában járunk a Heian-korban. Az utcákat martalócok fosztogatják, az uralkodói pozíciókat kegyetlen összeesküvésekkel próbálják megszerezni. Kintoki családjának egyetlen örököse, apja ezért fiúként igyekszik felnevelni őt. Amikor nagybátyja ellenük fordul, és kiirtja őket, egyedül a lánynak sikerül elmenekülnie. A hős Minamoto no Raikō menti meg végül és szárnyai alá veszi Kintokit, Kintaro néven. Öt évvel később egy, a főváros elleni felkelés leverésében segédkezik, de politikai csatározások össztüzébe kényszerül.

A Kai Doh Maru első látásra kimondottan álomszerű, az animáció és a karakterek is ennek a szemléletnek hódolnak be. Éppen ezért a képe némileg fátyolos, a figuráknál kidolgozásánál az elnagyoltság dominál. A karakterdizájnt ezért Shou Tajimara (Kill Bill Chapter 3: The Origin of O-Ren, Otogi Zoshi) bízták, aki elsősorban történelmi jellegű animációkhoz készített rajzokat. Bár a hátterek kidolgozása is a felvázolt koncepciót követik, a 3D rendezői székben igazi neves személy helyezkedett el. Makoto Endo munkásságát a Blood+, az Eden of the East: The King of Eden, illetve Ghost in the Shell: Stand Alone Complex-ekből ismerhetjük. Meglepő módon az OVA dirigálását Kanji Wakabayashi nyerte el, annak ellenére, hogy e mellett nem igazán jutott ilyen komoly pozícióba. Az anime muzsikájáért Yoshihiro Ikenek (B: The Beginning, Blood: The Last Vampire, Ergo Proxy, Karas) mondhatunk köszönetet, ami gyakorlatilag az egyetlen erős pontja a műnek.

Általában a történelmi drámák esetében némi morális tanulságot azért igyekeznek belecsempészni a filmekbe, azonban a Kai Doh Maru esetében egyedül az intrikák, a politikai összeesküvések és a családon belüli helyezkedés kerül a főszerepbe. Talán a nők alsóbbrendűsége az egyetlen, amit megtalálhatunk benne, és a férfiként nevelt lány karaktere is inkább a kínai Mulan-legendára hajaz. A cselekménye ugyan izgalmas, de a grafika és a történetvezetés jó néhány ponton hibásnak tekinthető. A Production I.G-től ennél szebb és csillogóbb alkotásokat vártunk volna el.

Mivel csupán negyven percbe sűrítették a történetet, így az időbeni és térbeni ugrások kimondottan zavaróak lettek, illetve nem hagytak időt, hogy az alaphelyzeteket és a karaktereket jobban is megismerhessük. Valószínűleg több potenciál leledzik ebben a műben, csak nem sikerült rendesen kiaknázniuk. Az a néhány jelenet, amelyet alaposan kidolgoztak, a párbajok és a rövid csaták, illetve a felvázolt udvari és lázadói viselkedésforma például erőssége a Kai Doh Marunak, de a legtöbb részlet felett könnyedén elsiklik a szemünk.

kai-doh-maru-8cdcfaee-3378-4406-aae6-e9ce5f6c7a1-resize-750.jpg A magyar kiadást a Black Mirrornak köszönhetjük, bár a Blood, the Last Vampire nélkül bizony még a digipak kiadás sem tenné vonzóvá a művet. Előnye, hogy japán és magyar hang, illetve magyar felirat is szerepel a DVD-n, de még egy előzetest is megtekinthetünk, ha biztosra szeretnénk menni, hogy végül rászánjuk magunkat. Az extra lemezen pedig interjú is helyet foglal, mindemellett a CGI animáció megvalósításával is megismerkedhetünk, ami kimondottan látványosnak bizonyult.

Összességében elmondhatjuk róla, hogy az anime inkább bukásnak számít, mintsem kiemelkedő munkának. A művészi koncepció egyáltalán nem jön át, ennél ügyesebb próbálkozásokat is láttunk már a japán festészet megelevenítésére. Cselekmény szempontjából túlságosan zilált a mű, csak bizonyos jelenetekre tudjuk azt mondani, hogy megfelelően eltalálták azokat. A karakterek ugyan érdekesek, de nem fordítottak rá elegendő figyelmet, hogy alaposabban megismerjük őket.