Az univerzum óceánja: Children of the Sea
Children of the Sea (2019)
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a leginkább várt Anilogue esemény számomra az anime Children of the Sea volt. A 2019-es alkotás már szembejött párszor, de eddig nem akadt olyan fórum, ahol megtekinthettem volna. A Toldi Távmozi jóvoltából november 28-án végre sikerült elérnem ezt a filmet is, Ayumu Watanabe (After the Rain) rendezése nem is okozott csalódást.
Ruka megszállott kézilabdás, de kis termete miatt bizony nincs egyszerű dolga a pályán. Mikor revansot vesz az őt ért sérelemért, melyet a játékvezető nem fújt be, kényszerszabadságra küldik őt. Mivel ez volna a nyári szünet első napja, sikeresen elpuskázta a lehetőséget, hogy kedvenc sportjával töltse, mert nem hajt bocsánatot kérni a szerinte jogos megtorlásért.
Hazafelé tartva szomorúan konstatálja, hogy alkoholista édesanyjával kellene eltöltenie a szabadidejét, így visszaemlékszik gyerekkorára, amikor utoljára az akváriumban járt. A helyi nevezetességben főnöki beosztásan dolgozik az apukája, így könnyedén bejut a létesítménybe, hogy ismét megcsodálja a tengeri állatok sokszínűségét. Meglepetésére egy Umi nevű sráccal ismerkedik össze, aki Sorával, a testvérével együtt egyenesen az óceánból érkezett.
A rejtély ugyanannyira felvillanyozza, amint a kedves és játékos fiú, kettőjük között pedig barátsággal vegyes szerelmi kötelék szövődik. Azonban Umi csak ideiglenesen tartózkodik az akvárium területén, hamarosan távoznia kell neki és testvérének is. A rendelkezésükre álló időben azonban felfedezik az óceán és az univerzum titkait, miközben egyre közeledik az esemény, melyet a tengerbiológusok csak fesztiválként emlegetnek.
A Studio 4 °C eddig legismertebb alkotásai a Tekkonkinkreet, a Spriggan, a Princess Arete, valamint a Berserk filmjei. Ezúttal egy olyan alkotást hoztak el nekünk, mely egyszerre szól a mélytengeri élővilágról, egy lány felnőtté válásáról, valamint a helyünkről az univerzumban. Ruka nem csak megismeri a környezetet, amelyben él, de leckét is kap az elfogadásról és a megbocsátásról, hiszen ezek mind nem számítanak a nagy egész tekintetében. Akad itt ökológiai katasztrófa elemzés, némi ismeretterjesztés a bálnák és a tengeri tehenek életéről, de a csillagászatba is betekinthetünk, miközben hőseink viselkedését figyeljük a vásznon.
Umi, Sota és Ruka barátsága egyértelműen abból fakad, hogy mindannyian kitaszítottnak, különbözőnek tartják magukat, pedig ugyanannak a természetnek a különböző megjelenési formái. A másság egyáltalán nem szabadna, hogy ijesztő legyen, inkább izgalmas, felfedezni, és nem felboncolni való. Ezt a trió együtt tanulja meg, miközben egymás fejlődését és elfogadását is ügyesen segítik. A másik szál, mely összekapcsolja őket egy misztikum, mely visszavezet bennünket az ősi vallásokhoz, hiedelmekhez, amikor az emberiség még jobban odafigyelt a környezetére. Ezeknek egy része ugyan manapság már megmagyarázott jelenség, de a lényeg nem is a hogyanban, hanem magában a felismerésben van.
Saku Konohana írt forgatókönyvet Daisuke Igarashi (Witches, Little Forest) 2005 és 2011 között futott mangájából. Kenichi Konishi (Bokurano, Fullmetal Alchemist: The Sacred Star of Milos, My Neighbors the Yamadas) karakterdizánja kellemesen szemet gyönyörködtető, dinamikus ívek jellemzik, néhol szürreálisba csap át, ahogyan a Shinji Kimura (Steamboy, Tekkonkinkreet) alkotta valóság egyre kifejezőbbé válik.
A világok megismerése és találkozása némileg a kultikus Neon Genesis Evangeliont juttatja eszembe, bár az ábrázolásmódja nem olyan minimalista. A CGI szépen illeszkedik bele a műbe, nem lóg ki sehol, inkább kiegészíti annak vizuális mondanivalóját. Joe Hisaishi (Porco Rosso, Mononoke Hime) a Studio Ghibli egyik üdvöskéje, így nem meglepő, hogy varázslatos világba kalauzolnak el bennünket az alkotók.
Kenshi Yonezu: Spirits of the Sea
A Children of the Sea elsősorban fiatal felnőttek számára készült, mégis élvezhető a többi korosztály számára is. A témája ugyan meglehetősen elvont és mély, még egzisztenciális kérdéseket is próbál boncolgatni. A természet, az örök körforgás, a világegyetem születése is górcső alá kerül, de a spirituális utazás sokkal visszafogottabb, mint a Lain vagy az Evangelion esetében. A szépség, az óceán csodálatos és titokzatos világa elnyeli mindezeket, bár a misztikumot azért megőrzi. A dráma jelleg ugyancsak játékosabb, kevésbé melankolikus hangvételű.
Értékelésem: 8/10
Forrás, információk: https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=21872, https://en.wikipedia.org/wiki/Children_of_the_Sea_(film)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=SOhRCIv-VOE
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/kaiju-no-kodomo-323845.html
Bluray megvásárolható: még nem
Smaragd Sárkány