2020. máj 25.

Asterix és a menhír baki

írta: Emerald Dragon

Asterix nagy csatája (1989)

Ugyan én ezt a művet egészen más címen ismertem meg, hiszen eredetileg németül láttam, de az angol fordításból keletkezett a magyar verzió. Bevallom, ez az alkotás már nem tartozik a kedvenceim közé, bár néhány részlete azért kimondottan szórakoztató, de ez elsősorban az elejére korlátozódik. Az Asterix nagy csatája (Astérix et le coup du menhir) ismét a gall faluba vezet minket vissza, ahol meglehetősen furcsa eseményekkel kell barátainknak szembenézniük.

Ezúttal a képregények adaptációja német kézbe került, továbbra is koprodukcióként a franciákkal. A történet két kötet cselekményét dolgozza fel, az Asterix és a jövendőmondót (19.), valamint az Asterix nagy csatáját (7.).

A rómaiak valamiben mesterkednek, hiszen tisztában vannak vele, a varázsfőzet birtokában a gallok legyőzhetetlenek. Mivel az ital összetételének és készítésének titkát egyedül a druida, Getafix (Panoramix) ismeri, így kézenfekvő, hogy őt kell likvidálniuk. Egy szerencsés osztag azt a küldetést kapja, hogy ejtsék őt zsákmányul, bár a sikerben valójában senki sem bízik. A zseniális terv természetesen balul sül el, mindkét oldalról. A római portyázókat ugyanis Obelix menhírje próbálja jobb belátásra deríteni, azonban az Getafixen landol, aki amnéziás és teljesen őrült lesz ettől.

A falu népe igyekszik titokban tartani, ami történt, és még van némi varázsital tartalékban, hogy elhitessék az ellenséggel, minden a legnagyobb rendben. Időközben a druida gyógyításán ügyködnek, amikor egy farkasbőrbe bújt jövendőmondó jelenik meg a faluban és alaposan felbolydítja a lakók életét. A babonás gallok ugyanis – iránymutatás és cáfolat híján – hisznek az idegen szavának, aki kimondottan közhelyekkel és nyilvánvaló megállapításokkal kápráztatja el a nagyérdeműt. Így férkőzik a kegyeikbe, ami a rómaiak fülébe is eljut.

Habár az Asterix nagy csatájába némi kritikai érzék is szorult, sajnos nem nehéz észrevenni, hogy a film animációs technikája alaposan leromlott. A gag-ek, a poénok és a szójátékok is némileg erőltetettek, így egyre kevésbé élvezhető ez a rajzfilm. Ahogyan felvezettem, akadnak olyan jelenetek, amelyeket szívesen tekintünk meg és bizonyos helyeztkomikumokon még el is mosolyodunk, de alapjában véve hiányérzet lesz rajtunk úrrá. A nosztalgia helyett inkább arra gondolunk, hogy ezeket talán gyerek fejjel még mulatságosnak találhattuk, de mára megkopott a történet varázsa.

Ekképpen a varázsital is kevés szerephez jut, valahogy melankolikus hangulatba csöppenünk, ahol a szórakoztatás csak másodlagos lehet. Getafix állapota nem illik az egész koncepcióhoz, hiába erős Asterix és Obelix jelenléte, ez sajnos nem menti meg az Asterix nagy csatáját. Picit sajnálom is, hogy ezt a részt végül megvásároltam, de mára már elérhetetlen a DVD is.