Kedvelem az amatőr színi társulásokat, bár általában ezt a jelzőt mindenki ki szokta kérni magának, így inkább használom a független társulat jelzőt. Számomra a lényeg, hogy a színpadi megoldásoknál kimondottan kreatívnak kell lenni, így nagyobb szerepet kap a mozgás és a beszéd, a gag és az alapeszközök, kevesebbet a jelmez és a díszlet. A Christophorus Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és AMIben volt alkalmam megtekinteni a Hamajdlesz Színházi Egyesület egyik előadását, a klasszikus népmesét, A rátóti csikótojást, melyet ötletesen és kreatívan át is dolgoztak.
Dőre (Németh Áron) a mezőt járva kedvenc kiscicáját keresi, amikor egy furcsa jelenségbe botlik. Mivel életében nem látott ilyesmit, így a falu észkombájnjához cipeli azt, hátha azonosítani tudja. Sumákné (Mák Virág) igazi lángelme, már rengeteg jótanáccsal látta el Rátót lakóit. Miatta a keramikus a kancsók belsejébe teszi a fülét, hogy le ne törjön; a kerítés helyett árkot ásnak, hogy ne kelljen lefesteni, tehát bizonyosan ennek a rejtélynek is a végére jár majd. A tanácstalan nő végül úgy dönt, hogy Budára cipeli a hatalmas tököt, mert a papok vagy a nagyurak talán már láttak ilyesmit. Eközben lánya, Sopánka (Török Maja) igyekszik minél több férfiba beleszeretni, mert a vére már igencsak hajtja.
Az A rátóti csikótojás gunyoros hangvételű népmese, mely a tudatlansággal párosuló határozottságot és kreativitást hivatott pellengérre emelni. Nem szükséges ehhez sztereotípia, hogy megérthessük, nem csak „vidéken” jellemző az az embertípus, amelyik mindenhez is ért és a falu bizony csodájára is jár. A megmondóembereket többnyire hasonszőrűek veszik körbe, egyesek poénból támogatják a mondandójukat, de természetesen akadnak igazi rajongók is. Azon elképzelés szintén közkeletű, hogy a városi uraságok, a tanult deákok és a papság bizonyosan hatalmas tudás birtokában leledzik és tökéletesen tévedhetetlenek. A két szemszög ütközése könnyed egosérülést okozhat, de a közös tudatlanság kimondottan erős helyeztkomikumot szülhet. Márpedig a darab elsősorban gyerekeknek szól, ezért a legfontosabb, hogy a verbális és a vizuális ingerek legyenek előtérben.
A színjátszás alapjai ezek, a csetlés-botlás, a tájszólás, a jellemek kifigurázása, a helyzetek szélsőséges ábrázolásmódja. Mindez a szórakoztatás és a téma megközelítése érdekében történik, tehát nem öncélú, hanem tervezett, rendezett és helyénvaló. A Hamajdlesz Színházi Egyesület egyszerre nyúl vissza a népmesék sztereotipikus ábrázolásmódjához, a tanulságos és kihegyezett történetekhez, példabeszédekhez, miközben előveszi a színpadi játék alapkellékeit és a saját javára fordítja azokat. A dialógusok és a hangnem, a hangsúlyok és a kiszólások, a karakterek eljátszása pontosan ezért végig a helyén van mindenki fejében. Ezt a célt szolgálja az intro és az outro jelenetsor is, mellyel szimbolikusan bemutatkozik, magára ölti a szerepet, majd elbúcsúzik tőle minden egyes színész. Ez a megoldás a témát és a közönséget illetően kimondottan ügyes és szimbolikus jelenőséggel is bír.
Az előadás különlegessége több ponton is tetten érhető. Egyrészt a feldolgozás nem csak egyetlen meséből merít, hanem többet is bevon a játékba és a cselekménybe. Így a karakterek eltérnek az eredetitől, viszont közelebb kerülnek a befogadókhoz. Mert a jellemekre ráismerünk, miként a szomszédainkra vagy ismerőseinkre. Másrészt akadnak benne kiszólások, melyek inkább a jelennel kapcsolatosak vagy éppen a változást igyekeznek jusztifikálni. A szellemesség viszont mindeközben megtartott és önironikussá válik. Harmadrészt az interaktivitás, a közönség bevonása is megtörténik, melyhez egy ügyes eszközt alkalmaznak, hiszen a társulat jóval több tagot számlál, mint a műben szereplőket. A gyerek nézőközönség szempontjából ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hiszen teljesen más megközelítéssel kell élni a különböző korcsoportok esetében. Az eszközök is másnak tűnhetnek, egyszerűbbnek, az avatatlan szemek számára. Azonban a gagek tökéletesen alkalmazhatóak minden generációban és darabban, erre ifj. Vidnyányszky Attila mutatott példát több előadása során is.
Az A rátóti csikótojás könnyed darabnak érződik, nyilvánvalóan a jelen célközönség tekintetében a szórakoztatás, a vizuális és a verbális ingerek kapnak főszerepet. De a Hamajdlesz Színházi Egyesület egyáltalán nem állt meg itt, és egyrészt maguknak is élvezhetővé varázsolták az előadást, másrészt felnőtt témákat is belecsempésztek. Ezek a sztereotípiák által elevenednek meg és az előítéletekre mutatnak rá, társadalomkritikai felhanggal. A darabot ezért nem csak a gyerekeknek, de a szülők számára is ajánlani tudom, élvezhető mindenki számára.
Színház: Hamajdlesz Színházi Egyesület
Link: https://www.facebook.com/profile.php?id=100094520991921
Trailer: -
Előadás: 2025.03.22.
Darab hossza: 45 perc szünet nélkül
Port.hu link: -
Fotókredit: Hamajdlesz Színházi Egyesület – Katona Virág
Értékelés: 7/10
Smaragd Sárkány