2020. ápr 15.

Laputa, az Égi Palota

írta: Emerald Dragon

Castle in the Sky (1986)

Bár mondhatnám, hogy a Netflix-jelenség indította el nálam a hullámot, de aki az oldalamat a kezdetektől követi, észrevehette, hogy a Studio Ghibli animéire már a kezdetektől igyekeztem kitérni. Magyarországon megjelent gyűjtemény nekem is megvan, így könnyedén levehettem a polcról, és szépen lassan haladtam az újra nézésükkel. Ezúttal a Laputa (Laputa, Castle in the Sky; Laputa, az Égi Palota; Tenkū no Shiro Laputa) került az érdeklődésem középpontjába.

Joe Hisaishi: The Girl Who Fell from the Sky

Sheeta kihasználja az alkalmat, amikor a kalózhajót ügynökök támadják meg, és a mélybe veti magát. A légi kalózokat teljesen leköti a harc, de azért még látják, amint a lány lebegve egy közeli településen landol. Pazu éppen az eget fürkészve trombitál, amikor Sheeta a karjaiban köt ki, meglepődve konstatálja, hogy a lánynak semmi baja. Ennek oka lehetséges, hogy a nyakában kéken izzó kő lehet, de ennek bebizonyítása bizony csúfos kudarcot vall. Miután az ügynökök és a kalózok is igyekeznek megszerezni maguknak Sheetát, így Pazu elindul, hogy elmeneküljön vele. De azt csak kevesen sejtik, hogy a titokzatos lány és a köve egy rég elfeledett legendához köthetők. Ahhoz a Laputa nevű helyhez, melyet állítólag Pazu apja egykor látott is.

A történet kimondottan meseszerű, ahogyan a megvalósítás is, bár maga a háttér azért nehezebben emészthető. Bár a karakterek játékosak és a küzdelmek is a fiatalabb közönséget célozzák meg, felidézik a burleszk-ből ismert jeleneteket, illetve kellemes, Disneys elemekkel operálnak, azért a kapzsiság és a hatalomvágy kidomborodik a műből. Ez a két alaptémánk, amivel foglalkozunk, a legendák csábítása, mely ősi kincseket, titkos technológiákat és veszélyes tömegpusztító fegyvereket ígér. Már Jules Verne regényeiben is megjelentek ezek, tehát a science fiction és a fantasy irodalom egyik alappillérével van dolgunk. Még változás sincs igazán, hiszen egy steampunk világban járunk, ahol olyan energiákat és természetfelettivel vegyített tudományos technológiát kutatnak, mely egy adott nép, csoport vagy egyén felemelkedését garantálná.

Az egyik legősibb emberi ösztönünk, hogy mindent maguknak szeretnénk, nem szívesen osztozunk a vagyontárgyainkon. Ez valójában állati eredetű, hiszen a zsákmány elsődlegesen annak elejtőjéé, csak a maradékot szánja az őt követőknek, illetve előszeretettel szabadít meg más élőlényeket a saját áldozatuktól. Minden magasabb rangú, előkelőnek született egyén, akibe a születése pillanatától beleplántálják, hogy előjogai vannak és különleges, ezen elveket fogja vallani. Így a kapzsiság mozgatórugóvá, természetessé válik számára, mindenkire eszközként tekint, akik a hatalom elérésében segédkezek neki. Ám ugyanennyire feláldozhatók is, csak addig irányítja őket, amíg szüksége van rájuk.

Az átlagos egyén viszont önzetlen, hiszen rangtalanul nem is érzi szükségét annak, hogy bármihez is ragaszkodjon, amivel másokon segíthet. Ezért az köznép a feudalizmusban és a polgárok a jelenben könnyebben osztoznak, mint az előkelőségek, illetve a nemesek. Természetükből fakad, hogy ha a szerencsésebb pillanataikban mások elől nem zárkóznak el, akkor a nehéz időkben számíthatnak is egymásra.

Az ősi, gőgös népek létezésének legendái valószínűleg minden mondakörben megtalálhatók. Ezek nyilván más néven vannak nevezve, de általában erősebb technológiai fejlettséggel, olykor természetfeletti erővel rendelkeznek, gyakran istenszerűnek tekinthetők. A jelenség oka valószínűleg az lehet, hogy a nagy felfedezések megkezdésével olyan titkos területek és népek kerültek elő, illetve ismeretlen tárgyakra bukkantak, ami némi babonás fantazmagóriát szült. Gondoljunk csak bele, mit hinne rólunk egy olyan civilizáció, akik még a vas megmunkálásával bajlódnak. Ugyanúgy feltételezhetjük mi is, hogy létezhetnek olyan népek is, amelyek elhagyták a Földet vagy azt a dimenziót, amelyet ismerünk, és technikai fejlettségüket kihasználva izolálták magukat tőlünk. Márpedig minden, ami ismeretlen, az veszélyes és elpusztítandó, ahogyan a horrorfilmekből és a science fiction-ökből már megtanulhattuk.

Az alapötlet tehát nem idegen, ahogyan a csavar sem, amelyet a műbe rejtettek. Ami korántsem eredményezi a Castle in the Sky unalmasságát, sokkal inkább emeli ki annak izgalmait. Hayao Miyazaki (The Cat Returns, My Neighbor Totoro stb.) rendező kimondottan látványos, pörgős és látványos animével ajándékozott meg bennünket. A karakterdizájn hozza az elvárt minőséget, Hayao Miyazaki és Tsukasa Tannai (Lupin III, Dragon League) munkái egyszerre meseszerűek és szerethetőek. Nizo Yamamoto (Fantastic Children, Grave of the Fireflies, The Girl Who Leapt Through Time) és Toshiro Nozaki (Chrono Crusade, The Day the Earth Moved) művészeti vezetésének hála a környezet csodálatos, élénk színek és fantasztikus dinamika, gyönyörű steapunk hangulat domborodik ki a Castle in the Sky esetében. Természetesen a muzsikára sem lehet panaszunk, Joe Hisaishi (Children of the Sea, Nausicaä of the Valley of the Wind, Princess Mononoke) a záloga az anime megkoronázásának.
Érdekesség, hogy az állatok ábrázolása nem csak a későbbi Ghibli-művekben érhető tetten, Makoto Shinkai ebből az alkotásból is merítkezett a Journey to Agartha esetében. Ugyanígy a Castle in the Sky is visszanyúl más regényekhez, a fent említett író munkásságán túl Jonathan Swift Gulliver Utazásainak elemei is felfedezhetőek. de találhatunk hindu mondakörre való utalásokat is (Sheeta neve), de valószínűleg a Bibliából is átvett néhány dolgot a mester.

A misztikus történeten és a legendákon túl a steampunk világ rendkívül részletgazdag, és ügyesen eltalált. Bár a megvalósítás Disney-jellegű, mégis csodálatosnak mondható. Nem szabad megfeledkezni ezért a kalózokról sem, akik az emlegetett két világ között állnak. Hiszen ők nem az átlagemberek, a kisebb igényekkel, de nem is a gazdagok, a feltételezett előjogokkal. Ők csupán munkások, akik a fizetésükért dolgoznak, de erkölcsi érzék azért szorult beléjük. Mondhatnánk, hogy a viselkedésük is a mesei hatásoknak köszönhető, de valójában talán az anarchikus világszemlélet az, amivel azonosítani tudjuk őket. A hatalom ellen küzdenek, hogy túléljenek, de a szegények kifosztása egyáltalán nem áll érdekükben. Ami jelen esetben megállja a helyét, ám a valóságban jóval árnyaltabb a helyzet.

Azumi Inoue: Carrying you

A Castle in the Sky mára egy igazán klasszikusnak számító, steampunk alapokkal rendelkező anime. Számtalan díjat tudhat magának, toplistákat hódított meg, ezért csak ajánlani tudom a nézőközönségnek. Nem csak azért, mert a Netflixen is elérhető és magyar megjelenéssel is büszkélkedhet, hanem mert valóban tanulságos, regény és mondai elemeket ötvöző, látványos és izgalmas történet. Van benne minden finomság: science fiction, burleszk, szerelem, természetfeletti, morális kérdéskörök boncolgatása, illetve a barátság és a pénz viszonyának pedzegetése. De a kapzsiság a legtöbb filmben nem kifizetődő.