Ahogyan megszoktátok, nem csak a japán animációkkal szoktam foglalkozni, hanem időnként más népek alkotásai felé is kitekintek. Gyermekkorom izgalmas élményei közé tartozott, amikor nem csak a szokványos rajzfilmek kerültek a műsorba, hanem az amerikai és magyar csodák közé például belga és francia művek is kerültek.
Hergé neve valószínűleg inkább a képregény rajongóknak mond valamit, pedig a kilencvenes években adaptáltak a munkáiból egy egészen kellemes sorozatot, a Tintin kalandjait (Les Adventures de Tintin, The adventures of Tintin).

Főszereplőnk egy oknyomozó újságíró fiú, Tintin, aki szereti megbolygatni a problémás ügyeket. Elsősorban politikai, a maffiát, valamint a hírességeket érintő botrányokat igyekszik felgöngyölíteni. Mivel meglehetősen levakarhatatlan, igazi kopó-természetű, így mindig kiszimatolja a veszélyt, és gyakran bajba kerül. Hűséges társa egy fehér foxterrier, Snowy (Milou), aki bátran száll szembe az ellenfelekkel, vagy mutat kiutat a gazdájának. Nem egy Idefixet kell elképzelni, a kutyus kevésbé mókás és mozgékony, de Tintin a legjobb barátjaként számíthat rá.

Az igazságszolgáltatás oldaláról Thomson és Thompson (Dupont és Dupond) kapcsolódnak a történetekbe. Ők nem kimondottan az eszükről híresek, ezért gyakran értelmezik félre a jeleket, pláne, ha a bűnözők összekeverik a szálakat. Így Tintin barátunkat nem mindig segítik a munkájában, előfordul, hogy letartóztatva akadályozzák a nyomozását, de azért jó szándék indokán megkedveljük őket. Annál is inkább, mert a nevük már utalhat arra, hogy a szerepük elsősorban a gag-ek terén lesz.

A Tintin kalandjai ugyanis elsősorban vígjáték, amellett, hogy bűnügyi kalandfilmekként tekintünk rájuk. Ezt a hatást növeli Tintin későbbi barátja, Haddock kapitány, aki kis híján elveszti a hajóját, de a fiú segítségével végül kiemelkedik az átlagpolgárok rengetegéből. A jó lelkű, ámde alkoholista férfi ugyanis könnyedén befolyásolható egy kis pénz vagy rum reményében, így a maffia és a rosszindulatú politikai körök is egyszerűen használják ki.

Bár több visszatérő szereplővel is találkozhatunk, igazán Calculus (Tournesol) professzorról érdemes még megemlékeznünk, aki valódi lángész. Nem csupán egyszerű feltaláló, hanem kutató és nagy hírű tudós is, ezért felfedezéseire többen is felfigyelnek. Mivel kimondottan szórakozott, emellett meglehetősen nagyothalló, de ezt elismerni túlságosan hiú, így érezhetjük, ezen a ponton még némi vidámságot okoz a nézők számára.

Általános vélemény szerint Stephen Bernasconi és Peter Hudecki rendezése zseniálisan sült el, nagy népszerűségnek örvend az animációs sorozat. A huszonegy történetet az Ellipse és Nelvana stúdiók adaptálták, klasszikus belga rajzokkal. A korra jellemző alkotások kimondottan élvezetesek, még közel 30 év elmúltával is. Nem csoda, hogy Steven Spielberg is készített egy 3D CG animációt, mely konkrétan két kalandot ölel fel.

Tintin kalandjai általában két fél órás epizódra lettek bontva, és a rendezők közel az összes képregényt feldolgozták. Csak azok a részek maradtak ki, melyek a – ugyancsak korra jellemző – rasszizmus eszközével is éltek. Pontosan azért, hogy a kilencvenes években ne legyen túlságosan offenzív, néhány történetet kissé megváltoztatva vittek a tévé képernyőjére. De ez koránt sem von le sem az eredeti, sem az adaptált alkotások értékéből. Hiszen amikor ezek keletkeztek, még más értékrend létezett, ami most rasszistának tekinthető, az akkor egyszerű tudatlanságból fakadó sztereotip humorként létezett.

Ugyan a cselekmények meglehetősen lineárisak, de azért némi csavart is alkalmaztak a nézők szórakoztatására. Mivel a jó győzelme borítékolt volt, így természetesen az izgalom végül feloldásra kerül és az győzedelmeskedik, akire számítunk. Ezért a Tintin kalandjai erősen hasonlít (vagy talán fordítva kellene megfogalmaznom) a bűnügyi sorozatok, a James Bond filmek, az amerikai rajzfilmek hangulatára. Az újságíró gyakorlatilag bejárja az egész világot, találkozik a népek és országok jellegzetességeivel, felfedezi az idegen kultúrákat, és igyekszik rendet és igazságot szolgáltatni az arra rászorulóknak. Meglepő módon ebbe olyan szövetségek is beleférnek, melyek miatt a jelenben kimondottan kellemetlen eszmék szimpatizálásával is vádolhatnánk főhősünket.

Valljuk be, a dialógusok nem túlságosan erősek, néhol modorosnak is mondhatóak. Azaz elsősorban a figurákra, a történetre és a szituációkra helyezték a hangsúlyt, a jellemek ezért statikusak, a szöveg pedig erősen másodlagos. A lényeg a rosszak és a bűnözők üldözése, az ártatlanok védelme, a titkok felderítése, a világ felfedezése és a happy end.

Ha leszámítjuk ezeket az apró kritikákat, és az élvezeti értéket tekintjük, akkor a Tintin kalandjai kiállta az idő próbáját. A jelenben is szórakoztató, ha félretesszük a sztereotípiákat és a csöppnyi rasszizmust. Mivel ezeket ügyesen finomítja a humor és a szerethető karakterek, így akár a gyermekeinket is leültethetjük elé, a fiatalabb korosztály még nem fog ezen kiakadni.

Értékelésem: 8/10

Forrás, információk: https://en.wikipedia.org/wiki/The_Adventures_of_Tintin_(TV_series)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=Sd8KZFdv54A
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/the-adventures-of-tintin-196901.html
Bluray megvásárolható: The Adventures of Tintin [Blu-ray]

Smaragd Sárkány