A Ghibli Studio alkotásai általában nagy népszerűségnek örvendenek. Akadnak közöttük erős dráma történetek, vígjáték elemekkel vegyítve, illetve gyakran egy-egy történelmi eseményt dolgoznak fel. Emellett vannak köztük olyanok is, amelyek mitológiához vagy folklórhoz kapcsolódnak. Ilyesmi a mostani mesénk is, a The Tale of Princess Kaguya (Kaguya-hime no Monogatari, Kaguya hercegnő története) is.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg bambuszvágó munkás, akit Sanuki no Miyatsunak hívtak, és világ életében az erdőket járta, hogy a megfelelő növényekből otthon mindenféle hasznos dolgot készíthessen. Egy nap, amikor éppen egy hosszú szálat cipelt, észrevett egy fénylő nádat. Kíváncsi ember lévén odament, hogy megnézze a jelenséget, és a világosság lassan a földre ereszkedett, ahonnan aztán egy hajtás emelkedett ki. A növény belsejében pedig egy apró, kimonós hercegnőre bukkant.
Megörült neki, óvatosan hazavitte a feleségének, és az istenek ajándékaként mutatta be neki. Az asszonyban felébredtek az anyai ösztönök, és kivette a férfi kezéből a picúr nőt, aki azonnal csecsemővé változott. Bele is szerettek mindketten a csöppségbe, ezért elindultak, hogy dajkát találjanak számára, aki táplálni is tudja a lánykát. Meglepetésükre az úton hirtelen tej fakadt a nő melléből, így ez a problémájuk is megoldódni látszott. Igazi csoda a bébi, akit találtak, nagy örömükre családdá váltak. A kislány pedig, minként a bambusz az erdőben, rohamos növekedésnek indult és napról napra ügyesebb és magasabb lett.
Természetesen erre a környezetük is felfigyelt és a jövevényt Bambuszkának nevezték el. Annak ellenére, hogy igencsak furcsának találták, meg is kedvelték, és szívesen játszadoztak a gyorsan fejlődő lánykával. Sutemaru, a legidősebb fiú pedig bele is szeretett, hiszen elég hamar tinivé cseperedett. De a gyermekvállalás nem egyszerű dolog, rengeteg költséggel és fáradozással jár. A csöppség pedig gyakran elmászkált a többiekkel, és olyankor apja a keresésére indult. Egyik ilyen alkalommal ismét fényjelenségre lett figyelmes és a bambusz belsejében ezúttal aranyat talált. Az istenek tehát gondoskodtak szeretett követőikről, illetve a Bambusz hercegnőről. A hirtelen jött gazdagság pedig mindent megváltoztathat, hiszen a szülők méltó helyen szeretnék tudni a mennybéli ajándékot.
Mikor felköltöztek a városba, megindult egy küzdelem a lányka lelkében, amely a jólét és a gyönyörű ház, a varázslatos kimonók és a valódi vágyai között zajlott, melyek a természethez és a falusiakhoz kötötték. Nem igazán tudta, mit kezdjen a változással, és rá kellett ébrednie, hogy ez a teljes környezetére kihatással van. Csodálatos története pedig megtanít bennünket arra, hogy a gazdagság nem feltétlenül jár együtt a boldogsággal, hiszen a kötelesség egy idő után mindenek fölé emelkedik. A szülők igyekezete, hogy megfelelő életet biztosítsanak a gyermeküknek néha annyira vak, hogy észrevétlenül rákényszerítik az akaratukat. Elhitetik magukkal, hogy csak jót akarnak és olyasmit szeretnének a számára, amelyre nekik nem volt lehetőségük. Azonban ez nem fog feltétlenül egyezni azzal a vággyal, amit a szeretett személy táplál a szívében.
Japán is patriarchális társadalom, így elsősorban a családfő akarata érvényesül. Ha szegény, ha gazdag vagy, nem számít, nem kell a romantikus képzelgés, úgyis férjhez fognak adni. Nyilván a tehetősebbeknél sorban állnak majd a kérők, amikor elérték azt a kort, hogy termékennyé váltak, és igazából senkit sem érdekel, hogy néz, az számít csupán, hogy mennyi a hozománya. A férfiak szülei majd eljönnek, megkérik a kezét, megalkusznak rá, és az esküvőn majd találkoznak, és kielégítik szüleik vágyait azzal, hogy egymáshoz nőnek, igyekeznek nem megölni egymást, és a hagyományok szerint úgy csinálnak, mintha szerelemesek lennének.
Hiszen úgysem rólatok szól a dolog, ez édesapátok és édesanyátok diadala, hogy olyan zseniálisan választottak párt a számotokra, hogy nálatok bizony nem is létezik jobb család a világon. De nem kell pánikolni, ti is eljátszadozhattok a gyermekeitek életével ugyanígy, mert a spirálból nehéz kiszabadulni. Nem a boldogság a lényeg, hanem a hagyomány és a kötelesség, még akkor is, ha isten ajándékai vagytok. Ez persze nem csak a keleti civilizációkban volt így, hanem mindenhol fellelhető jelenség.
A Tale of Princess Kaguya egy régi japán folklór, a The Tale of the Bamboo Cutter történetét dolgozza fel, és kiválóan követi a benne foglaltakat. A fent felvázoltakon túl természetesen az istenek világával, a szerelem kérdésével, a természettel való harmonikus éléssel, valamint a hozományvadászattal is foglalkozik. Varázslatos példabeszéd arról, hogy mit jelent a szabadság azoknak, akik kevésbé gazdagok, és mit azoknak, akik tehetőssé váltak. Illetve tanulságként bátran kiemelhető, hogy magunknak kell megválasztanunk, hogyan szeretnénk leélni az életünket; mindet érdemes kihasználni, amit a sors tartogat a számunkra ezen a földön.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg bambuszvágó munkás, akit Sanuki no Miyatsunak hívtak, és világ életében az erdőket járta, hogy a megfelelő növényekből otthon mindenféle hasznos dolgot készíthessen. Egy nap, amikor éppen egy hosszú szálat cipelt, észrevett egy fénylő nádat. Kíváncsi ember lévén odament, hogy megnézze a jelenséget, és a világosság lassan a földre ereszkedett, ahonnan aztán egy hajtás emelkedett ki. A növény belsejében pedig egy apró, kimonós hercegnőre bukkant. 
Csodálatos története pedig megtanít bennünket arra, hogy a gazdagság nem feltétlenül jár együtt a boldogsággal, hiszen a kötelesség egy idő után mindenek fölé emelkedik. A szülők igyekezete, hogy megfelelő életet biztosítsanak a gyermeküknek néha annyira vak, hogy észrevétlenül rákényszerítik az akaratukat. Elhitetik magukkal, hogy csak jót akarnak és olyasmit szeretnének a számára, amelyre nekik nem volt lehetőségük. Azonban ez nem fog feltétlenül egyezni azzal a vággyal, amit a szeretett személy táplál a szívében.
A Ghibli Studiotól Isao Takahata rendezte az animét, aki a Grave of the Firefliest, a My Neighbors the Yamadast és a Pom Pokot is felügyelte. Kenichi Konishi (Fullmetal Alchemist: The Sacred Star of Milos, Tokyo Godfathers) karakterdizájnja és Kazuo Oga (My Neighbor Totoro, Only Yesterday, Wicked City) művészeti vezetése igencsak egyedi megjelenést kölcsönöz a Tale of Princess Kaguya-nak. Joe Hisaishi (Castle in the Sky, The Wind Rises, Ponyo on the Cliff by the Sea) varázslatos zenéje pedig elkalauzol bennünket a japán folklór csodálatos világába.
A Tale of Princess Kaguya egy régi japán folklór, a The Tale of the Bamboo Cutter történetét dolgozza fel, és kiválóan követi a benne foglaltakat. A fent felvázoltakon túl természetesen az istenek világával, a szerelem kérdésével, a természettel való harmonikus éléssel, valamint a hozományvadászattal is foglalkozik. Varázslatos példabeszéd arról, hogy mit jelent a szabadság azoknak, akik kevésbé gazdagok, és mit azoknak, akik tehetőssé váltak. Illetve tanulságként bátran kiemelhető, hogy magunknak kell megválasztanunk, hogyan szeretnénk leélni az életünket; mindet érdemes kihasználni, amit a sors tartogat a számunkra ezen a földön.
