Az Anilogue fesztiválokat azért is izgalmasnak tartom, mert olyan típusú alkotásokkal is találkozhat az ember, melyek nem túl gyakoriak a mai világban. A stop motion animation régi kedvencem, nem csak a Wallace és Gromit miatt, hanem már a korai King Kong is elnyerte a tetszésemet. Az izgalmas megoldás hosszú filmek esetében elég ritka, hiszen rengeteg időt és befektetést igényel egy-egy ilyen elkészítése, mert kockáról kockára kell beállítani és fényképezni a részleteit. Az idei felhozatalban egy ilyen egészestés is belekerült, a kecsegtető Captain Morten and the Spider Queen, melynek érdekessége, hogy a fő észt vonalon kívül ír, belga és brit animátorok is segédkeztek a megvalósításában. A fesztivál szombati napján vetítették le, matiné időben, így ez azért már sejtethette a végeredményt.

Morten egy tízéves fiú, aki arról ábrándozik, hogy majd édesapjával, a Szalamandra nevű hajó kapitányával, együtt szelheti az óceánt, mikor végre felnő. Azonban jelenleg egy Annabelle nevű egykori balerina felügyelete alatt várja a csodát a szárazföldön. A nő, illetve cinkosa, Stinger arra készülnek, hogy kisemmizzék az apukát, így hozzájuthatnának a hajóhoz, mely talán mesés kincseket tartogat a számukra. A legenda szerint egy félszemű kapitány, Stinger rokona, hatalmas vagyont harácsolt össze, de utolsó éveiben megőrült, így csupán annyi nyomuk van, hogy a Szalamandra fedélzetén lehetnek nyomok a gazdagsághoz vezető úthoz.

Mivel Vick kapitány nem túl szerencsés, így úgy tűnik, a terv működni fog, hiszen a fia eltartási költségeit sem képes fedezni a bevétele. Azt azonban nem sejti, milyne mostohán bánnak Mortennel, és mire készül a gonosz Stinger.
A fiú álmodozás közben egy kicsiny hajót rögtönöz cipőből és a ház körül található eszközökből, és arról fantáziál, hogy elindul megkeresni az elásott kincset, közben pedig megmenti a szintén sanyarú sorsú lányt, Elizát.

Ekkor lép a színre egy titokzatos árus, aki egy kicsinyítő eszközt próbál meg elsózni, és véletlenül eltalálja Mortent a pisztoly sugara. Így a fiú álma valóra válik, és a saját hajója fedélzetén találja magát, furcsa lények gyűrűjében.

Kaspar Jancis, Henry Nicholson és Riho Unt rendezte, ezt az első sorban gyerekeknek készült animációt. Ez idáig mindhárman rövidfilmekkel foglalkoztak, így elég nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor belekezdtek ebbe a projektbe, ami három évet is elvett az életükből. A stop motion igazán izgalmas az animációs alkotások világában, hiszen mindenki ismeri a Coraline-t, valamint Tim Burton munkásságát. A Captain Morten and the Spider Queen iskolapéldája lehetne annak, milyen egy kitűnően megvalósított ötlet, hiszen a karaktereket és a mozgásokat tekintve kimondottan jól megvalósított és szép műről van szó. A rendelkezésükre álló eszközöket ügyesen használták, megvannak a tulajdonságokat kihangsúlyozó elemek, valamint a gag-ek is a helyükön ülnek. Igazán kreatív maga a látvány, bár a zenéje azért utal arra, hogy inkább a fiatalabb korosztályt célozták meg vele.

A következő pont ugye a cselekmény volna, és itt sajnos több problémát is sikerült találnom. A klisék halmaza nyilván nem mindig jelent problémát, sőt, azokat ügyesen lehet korrigálni erős csavarokkal és meglepetésekkel. A Captain Morten and the Spider Queen esetében ez nem igazán történik meg, nagyjából az elejétől sejthető, mi is fog történni, hiszen számtalan hasonló kalózkalandot láthattunk már. Borítékolt a kicsinyítés is, és a cím gyakorlatilag lelövi a hajó fedélzetének utasait is, valamint az egész történetben jelen lévő párhuzamosságokat is. Nyilván egy gyerek animációnál nem is lényeg a titokzatosság, de egy felnőtt számára sajnos ez sokat levon az élvezeti értékéből.

Mivel a jelek a karakterek bemutatásánál megvannak, így nem lep meg bennünket, hogy ami egyszer lezajlik a valóságban, az ugyanúgy megismétlődik a másik síkon is, melyről ugyan egy pillanatra nyitva hagyják, hogy talán álom vagy fantázia volt, de aztán ezt gyorsan ki is húzzák a lábunk alól. Értem én, hogy nem kell a misztikum, mert a célcsoportot nem ez fogja érdekelni, de így igencsak lapossá válik a cselekménye. Pedig ott a lehetőség, hiszen ez egy Aliz-sztori feldolgozás, a saját párhuzamaival és filozófiai elmélkedésével... illetve jelen esetben anélkül.

A tanulság is igen átlagos, hiszen megéri becsületesnek és jónak lenni, mert majd minden úgy fordul, hogy a gonosz elnyeri méltó büntetését. Ugyanígy a zsarnokság sem kifizetődő, nem érdemes számítónak lenni, mert a végén hoppon maradunk, de ez számomra túlságosan hagymázas üzenet a mai világban. Kevesebb szájbarágás, fölösleges párhuzamok helyett lehetett volna kicsivel kreatívabb is ez a részleg is. Az Aliz Csodaországban sokkal erősebb mű ebből a típusból, de még a Tim Burton-féle verzió is jobban elkapta az egész esszenciáját. Itt csupán azt érezzük, hogy Lewis Caroll művének hatása sejlik fel, de iszonyatosan lapos marad.

Mivel a Captain Morten and the Spider Queen ennyire üres marad, így mindenképpen 8-12 éves korosztálynak tudnám csak nyugodt szívvel ajánlani, hiszen egyébként nehezen élvezhető, végignézhető. Az erőssége egyértelműen a látványvilág, sajnálatos, hogy a tartalmat inkább kiszívták belőle, pedig izgalmas történetet is kerekíthettek volna az alapötletből.

Értékelésem: 5/10

Forrás, információk: https://www.imdb.com/title/tt2534642/
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=lLJM1-Pzk4g
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/captain-morten-and-the-spider-queen-312048.html

Smaragd Sárkány