Amikor először hallottam erről a sorozatról, nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget neki, hiszen a Netflix tárházában nem feltétlenül készülnek csodálatos művek. Aztán ajánlották is nekem, így kíváncsi lettem, mert a Cinegore-os barátnak elég jó az ízlése a fantasy témában is, így utánanéztem,…
Ezt a sorozatot még Japánban volt alkalmam megtekinteni, tavaly, március végén. Mivel a Netflix ott is elérhető volt, szemben az Amazon Prime-mal, így kénytelen voltam ezt végignézni, pedig eredetileg az American Gods szerepelt a terveimben. Az antológiákkal kapcsolatban ugyan vannak fenntartásaim,…
Ha a Ghibli Stúdió nevét hallja az ember, akkor legendás animék jutnak az eszünkbe, melyek nagy része nem csupán a gyermekek számára élvezhető, hanem különleges látványvilágú, hangulatú, ezért a felnőtt korosztály is szívesen szemügyre veszi az alkotásokat. Akad néhány olyan film is, melyet…
Minden felnőttnek van olyan rajzfilm, képregény vagy mese az életében, melyet guilty pleasure-ként még ma is szívesen megtekint. Charles M. Schulz 1950-ben létrehozott egy hétköznapi hőst, Charlie Brownt, és mellérendelt egy csöppnyi beaglet, Snoopyt. Az ő kalandjaik voltak a Peanuts képsorok,…
A mese- és rajzfilm paródiák hőskora valamikor a Shrek környékén élte fénykorát, és a szórásból természetesen nem maradt ki egyetlen Disney-alkotás sem. Az animáció- és az élőszereplős verziók eszközével is próbálkoztak, az egyik ilyen mű a Fedőneve: Pipő (Happily N’Ever After) volt, a…
Kutya és gazdája 2008-ban visszatértek egy újabb szösszenetnyi epizód erejéig, miután a mozivásznat is megjárták. Ezúttal egy vérbeli krimivel jelentkezett Nick Park, a legutóbbi vegán horror sikerén felbuzdulva. A mű csak a BAFTA díját tudhatja magáénak, de azért érdemes róla néhány szót ejteni. Az…
Ha van valami, amivel kilóra meg lehet venni engem, az egy olyan vámpíros anime, amely megfelelően kreatív vagy szórakoztató, de a sarkalatos pont mindig a főszereplő. A Black Blood Brothers-re valamikor a kijövetele kapcsán akadtam, és már az első epizódnál tudtam, hogy érdemes lesz követni. Nem is…
Miután párszor elkalandoztam a stop motion irányába, nem hagyhatom ki az egyik Oscar-díjas alkotást, Nick Park remekművét, a Wallace és Gromit és az elvetemült veteménylényt. A Shaun, a bárány és a farmonkívüli kapcsán úgyis beharangoztam, hogy végigbicegek a rendező munkásságán, így természetes…
Legyünk őszinték: Észtországról nem sok dolog jut eszünkbe (legfeljebb annyi, hogy a finnekkel együtt távoli nyelvrokonaink, esetleg a digitális fejlettségük), legkevésbé az, hogy egy rajzfilmmel rukkolnak elő. Pedig jelen mű onnan származik. Hogy ki is Lotte és mit kell róla tudni, számomra a film…
Furcsa belegondolni, hogy a gyurmanimáció a mai napig életképes és látványos alkotásokat tud létrehozni. A 17. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál alkalmával jutott eszembe, hogy Shaun, a bárány, eredetileg egy mellékszereplője volt egy kedves műnek, amellyel még 2000 környékén találkoztam.…