Akadnak olyan művek, melyekre büszkék lehetünk és külföldre is eljutnak, sikereket érnek el. Az animáció világában sokszor törtünk az élre a múltban, de a jelenben is készülnek remek alkotások. Jankovics Marcell különleges művészi igénnyel készíti el a produkcióit. A Fehérlófia meglepő módon az Eureka Entertaintment kiadásában jelent meg egyedül Blu-ray formában, ráadásul nem kevés extrával. Már csak ezért is berendeltem és elsőként erről az animációról szeretnék értekezni.
Egykor a boldog királyi családban született három férfiú, akik kikérték jussukat, hogy feleséget választhassanak. Az apa mindent megadott nekik, de eltiltotta őket egyetlen titkos szoba tartalmától. A fiúk ezt el is fogadták, de a menyecskék kíváncsisága győzött, a lakatot leverték, a rejtekből három sárkány szabadult el. Évekkel később az egyik szörnyeteg fogságából elmenekült egy fehér ló, aki egy fa odvában ellett meg. Gyermeke emberi alakban jött a világra és bosszút esküdött a sárkányok ellen.
A mítoszok és legendák, a szájhagyomány és a népmesék mindig is keveredtek egymással, ahogy generációról generációra jártak vagy éppen különböző csoportok között cserélődtek és módosultak. A Fehérlófia történetét is hallottuk már többféleképpen, csatlakozva a hunokhoz, magyarokhoz, finnekhez, ugorokhoz, avarokhoz vagy éppen, ahova a tudomány és a politika kapcsolta őket. Tény, ami tény, a magyarok Európa szívében számtalan csapattal találkoztak, akár a honfoglalás, akár a kalandozások, a csatározások, hódítások és együttélések idején. Mivel ezeken belül sok olyan elem megtalálható, ami nem csak egyetlen népcsoport kultúrájának a része, könnyedén megérthetjük, a karakterek és a helyzetek elsősorban példabeszéd szerűek. Akár a csapatunk viselkedését, akár a gyerekeink nevelését célozták a mesék, voltak benne jók és rosszak, szörnyetegek és királyfiak. Ahogyan haladt előre az idő, a személyek titulusai módosultak ugyan a civilizáció változásával, de az alaphelyzetek mindig is meglesznek.
Jelen esetben a kiűzetés a Paradicsomból kapcsolódik össze Pandóra szelencéjével, a tiltott alma egy szoba, a dobozban a tömlöcbe zárt sárkányok lapulnak, akik az emberiségre pusztulást hoznak. Adott három legény, három tündérkirálylány (Pap Vera), illetve három mitikus férfiú, akik különösen erősek. Fanyűvő, Vasgyúró, no meg a Kőmorzsoló (Cserhalmi György), nem ebben a fokozati sorrendben. Van három próbatétel, három sárkány (Tóth Szabolcs) és persze háromszor tér vissza a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók (Szabó Gyula) is, akárcsak Lúdas Matyi. A mesei elemek visszacsatolnak a valláshoz, a szentháromsághoz, hiszen a néphagyomány is komoly figyelmet szentelt a számok mágikus hatalmának. Kicsit bonyolultabb, hogy a sárkányoknak három, hét és tizenkét feje van, de a hetest könnyebben megértjük, míg a tizenkettő a nap óraszámainak pontosan a fele és az apostolokat is tökéletesen kielégíti. Minden jelen van, amire egy hasonló történetben számítani lehetne.
A Fehérlófia a Magyar Népmesék hagyományaival azonos, így a képi világát is ehhez igazította Jankovics Marcell, ötvözve a saját stílusával, melyet külföldön is annyira kedvelnek. A szinkronhangok sem elhanyagolhatóak, bár az Az ember tragédiájához képest jóval kisebb volumenű alkotásról van szó. A stílusa viszont tagadhatatlanul különleges, ötvözve a hagyományokat, a konzervativizmust és a modern kor vívmányait, egyfajta posztmodernt alkotva meg. Karakterei és a képi világa is erősen stilizált, miként a népmesék figurái, a jellemre építkezve és azt kidomborítva. Legyen szó a személyiségről, érzelemről vagy éppen egy archetipikus ábrázolásmódról, azonnal megértjük az adott szereplő vagy helyszín lényegét és üzenetét.
A mitikus fehér ló (Szemes Mari) három fia, a különleges erővel megáldott fivérek természetszerűleg tesztoszteronszagú lények, akik a tökéletes és álomférfiakat testesítik meg mindenben. A küzdelmük pont annyira a sekélyes testfelépítésükről és tulajdonságaikról, vágyaikról szól, mint a próbák, melyeket ki kell állniuk. Egyedül Fanyűvőnk lehetne ez alól kivétel, miként a legfiatalabbik mind közül, ha nem szállna be ebbe a játékba és fitogtatná ő is folyamatosan az erejét. Szerencsénkre neki azért sütnivalója is akad, így a sztereotipizált gyenge, gyámoltalan és bűnre hajlamos hölgyeket könnyedén megmenti. Azok pedig ugyanúgy reagálnak, mint évekkel korábban, de a mese sosem negatív kicsengésű.
Az, hogy a karaktereink nem kimondottan PC-k és azt a klasszikus férfi és női szerepet testesítik meg, amelyet a különböző szentírások, nem igazán meglepő. Hiszen a történetek célja mindig is az volt, hogy az erősebbik nem megmentse az oktalan és bűnre csábító népséget, elnyerve ezzel jutalmát. Ami ismét egy ügyes kis csapda, mintha a női test gyönyörei trófeák volnának, a szex pedig jutalom, amiért meg kell dolgozni. Viszont a keletkezésükkor ez egy ügyes motiváló tényező volt a népek számára, hogy miként viselkedjenek a vágyaik beteljesülése érdekében.
Nem volna teljes ez az elemzés, ha a Hétszűnyű Kapanyányi Monyókkal nem foglalkoznánk. Ennek a fura névnek vannak megoldó kulcsai, melyek egy része valószínűleg igaz is, más része pedig a szájhagyomány és a különböző dialektusok kapcsán keveredik az igazsággal vagy alternatívát ad rá. A hét szűnyű alapvetően hét singnyit jelenthet, azaz méretet határoz meg, de lehetséges a hétszínű egyik verziója is. A kapanyányi egyértelműbben utal a koponyányi szóra, amely ismét a nagyságra utal, ezzel az első értelmezésemet megerősítve. A monyók pedig manó… vagy herék, ahogyan ezt a hozzáértőbbek mondanák. Tehát a mesebeli szerzetünk lehet egy hét hüvelyk magas, egészen koponyányi méretű manócska vagy egy hétszínű, koponyányi herékkel mászkáló alak. Az izgalmak a tetőfokára hágnak, hiszen a „kapanyelű facika” melléknévvel emlegeti magát, ami már egyértelműbben fallikus, kapanyél hosszúságú hímtagra utalhat. Ezt mondhatni mindenki fantáziájára bízom, a Jankovics-féle verzióban nincsenek erre utaló nyomok, legalábbis a szakáll borotválás után sem lesz háromlábú a manócskánk. De a néphagyomány mindig is szerette a pajzán megjelenítést, akkor még nem létezett a Pornhub.
A nevelő célzatú mesék ma már nem hordozzák azokat az értékeket, amelyeket egykoron, ettől függetlenül fontosak, hogy megismerjük és megértsük a különböző korok viselkedését és szokásait. Ezért PC ide vagy oda, nemi szerepek változásától függetlenül fontos alkotásoknak minősülnek, melyeket érdemes megőrizni és megismerkedni velük. A tanulságokat a történetek lecsupaszításával is megtalálhatjuk, a Fehérlófia animáció művészeti értéke pedig vetekszik egy festményével, ne feledjük el. Ezért Jankovics Marcell filmjeit érdemes időről időre a mozik vásznán is megtekinteni. Ha ilyesmit keresünk, a Bem Mozi tökéletes választás lehet.
Értékelésem: 7,5/10
Forrás, információk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rl%C3%B3fia_(rajzfilm)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=oQpIt3WgDHg
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/feherlofia-40980.html
Port.hu link: https://port.hu/adatlap/film/tv/feherlofia-feherlofia/movie-752
Elérhető kiadások: https://eurekavideo.co.uk/movie/son-of-the-white-mare-feherlofia/, https://www.xpress.hu/feherlofia-7
Smaragd Sárkány
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
