Felfedezni mindig jó, főleg olyan helyeket, ahol még nem jártam. A színházzal is így vagyok, bár mindig lutri, milyen lesz a helyszín, a közönség, és milyen az előadás és a színészek játéka. Sajnos találkoztam már olyannal, hogy egyetlen sztárra építették a darabokat, ami bizony megfelelő rendezés és társak hiányában nem igazán működött. A Karinthy Színház szerencsére nem ilyennek bizonyult, így válogattam a repertoárból, illetve egy kedves barátom kapcsán eljutottam a Szent Péter esernyője című előadásra. Mikszáth Kálmán vígjátékának különlegessége kettős volt, egyrészt a közönség diákokból állt, így a trécselés folyamatosan ment a hátsó sorokban, másrészt Molnár Zsuzsát baleset érte, így Csizmadia Gabi ugrott be helyette a szerepre, viszont azt tökéletesen profin abszolválta.
Glogovára évekkel ezelőtt egy új plébános (Fándly Csaba) érkezett, akit több meglepetés is várt a településen. A tótok lakta falu városi törekvéseinek megfelelően minden jóval elhalmozták, de még anyai örökségét is átadták neki. A gyász azonban nem sokáig tarthatott, mert Veronka, a csecsemő is a javadalom részét képezte. Az isteni áldás sem maradhatott el, hatalmas vihar üdvözölte a friss lelkészt, szerencséjére egy idegen esernyőt helyezett a kint felejtett leánygyermek kosara felett. A helyiek mindezt isteni jelnek vették, hamar szóbeszéd kelt életre, Szent Pétert nevesítve a jótéteményért. A jelenben az eklézsia kevésnek bizonyul, ezért a bölcsek tanácsa, Szlávik (Mohácsi Norbert), Gongoly (Pál Tamás) és Adamenczné (Csizmadia Gabi) a közeli Besztercére vonulnak, az ifjú Wibra György (Karácsony Gergely) segítségét kérve, hiszen az egyetlen reménységük a kitörésre egy zsidó polgár lenne. Az ügyvédnek éppenséggel akad ilyesmi a tarsolyában, Münzné (Horváth Zsuzsa) ugyanis a férjét keresi, akit utoljára Golgován láttak. A kalamajka akkor kezdődik, mikor kiderül, Veronka (Mikecz Estilla) igazán szép lánnyá cseperedett, az esernyő pedig valószínűleg nyom lehet a Gyuri elveszett örökségéhez.
Mikszáth Kálmán kiváló vígjátékot írt, Karinthy Márton rendezése a 2011-es bemutató óta időtálló, a színészek azóta természetesen cserélődtek. A felvázolt helyzet több izgalmas témát is rejt, hiszen a tótok lakta vidéken, akárcsak egyéb tájakon gyakran szárnyra keltek babonaságok, melyek megfigyelésen alapultak ugyan, de nem sok közük volt a valósághoz. Amikor ezek valamelyik vallással is csatlakozást mutattak, könnyedén legendává értek. Az A rátóti csikótojás esetében már példát láthattunk ilyen típusú téveszme elterjedésére, amikor a nép egyszerű fia vagy éppen lánya magyarázattal szolgált egy ismeretlen jelenségre. Az ernyő ugyanezt eleveníti fel előttünk, a logikus találgatások helyett az isteni közbeavatkozás sokkal jobban a szájára és elméjére áll a társaságnak, hiszen a tisztelendő úr húgocskájáról van szó. A gondviselés pedig a szerető mindenható ismérve, ami növeli a falu morálját, ahogyan a presztízsét is.
A babonaság mellett a második pont, ami megjelenik előttünk, a nagyratörés, legalábbis a kiemelkedés az átlagos életből. Glogova az elejétől fogva azon munkálkodik, hogy város lehessenek, mert az nem csak a hírüket, de a forgalmukat is növeli. A két gazda, Szlávik és Gongoly busás vagyonra tehetnek szert a növekedéssel, ezt bizonyítja, hogy mind a pap, mind a kereskedő ellátását is bátran biztosítják a gazdagság reményében. A városiasodás elképzelése ugyanakkor visszacsatol az első pontunkhoz, a megfigyeléshez, hiszen birkavesével földrengést ugyanúgy megelőzhetünk, ahogyan egy pap vagy éppen egy izraelita varázsütésre komoly településsé avanzsálja a kicsiny falut. A logika természetesen kikezdhetetlen, pláne, ha működni látszik, a fellendülés ugyanis magával ránt további embereket, amikor az ügyvéd és pereputtya is berobban a vidéki idillbe.
Nem mehetünk el a központi téma mellett sem, az esernyő nem csupán a babonát, a szerencsét és a növekedést szimbolizálja, Wibra György szemében az a megváltás is egyben, noha nem spirituális, sokkal inkább anyagi értelemben. Mondhatnók, ütköztetve vagyon a materializmus az idealizmussal, miközben egymás társául szegődnek vala. Ez pedig egy remek ötlet, vígjátékba csomagolva könnyen és fűszeresen fogyaszthatóvá válik. A helyzetkomikumok, akárcsak az A rátóti csikótojásban, itt is a helyükre kerülnek, miként a kiélezett jellemek is. Glogova négy bölcse, Mohácsi Norbert, Pál Tamás, Csizmadia Gabi, és a falu remek tanítója, Lázár Balázs elénk varázsolják a tótok alaphangulatát, miközben segítségükre siet Koltai Vivien, Adameczné lánya is, erősítve bennünket a fent felvázoltakban. Nélkülük ez az egész história nem igazán állná meg a helyét, a képtelenségek az ő játékok szerint épül fel igazi vígjátékká. A természetes viselkedésük, a reakcióik hitelessége szükséges, hogy ellenpontozza Fándly Csaba hitét és Karácsony Gergely tudását. Amennyiben ez nem valósulna meg, az ügyvéd és a tiszteletes csupán finomkodó uraságok volnának, egy teljesen más közegben ők kerülnének a tréfa középpontjába.
Az utolsó pont természetesen a szerelem, a Szent Péter esernyője összességében egy romantikus komédia, némi kacagtatóan babonás vallási felhanggal. A két fiatal kapcsolata iszonyatosan távolról indul, a flört és a kémia működik Veronka és Gyuri között, de korántsem fordulna igazán komolyra és nem teljesedhetne be, ha az össze részlet a helyére nem kerülne. Kettejük közt nem csak helyrajzi, de társadalmi szakadék is feszül, talán éppen ezért bájos az egymásra találásuk és tragikus a motiváció, mely közelebb sodorja őket a másikhoz. Mintha Szent Péter keze terelné őket a szerelem útja felé, ami tele van komédiával és csavart helyzetekkel. Hiszen valójában mindenki ellenük játszik, Veronkát többen is védenék az ügyvéd nagyravágyásától, pedig a gyökér már akkor jelen van, amikor megpillantja a lányt, csak lépni nem mer, míg nagyobb nem lesz a tét.
Szoktam hangoztatni, hogy akkor igazán élvezetes egy darab, ha a gárda egyetlen gépezetként zakatol, segítve, támogatva egymást és az előadáson ez érződik. A mellékfigurák ezt ebben az esetben is tökéletesen teljesítik, Balázs Andi alakítására ugyanúgy emlékeznek majd a nézők, mint Horváth Zsuzsa, Albert Péter és Vándor Éva megnyilatkozásaira. A Szent Péter esernyője elsőre egy gyerekdarabnak tűnik, mégis a magyar regények hőskorát repítik elénk, Mikszáth tanulságos meséit. A vígjáték szórakoztató és elgondolkodtató egyszerre, a közönség faragatlan viselkedése ellenére.
Színház: Karinthy Színház
Link: https://www.karinthyszinhaz.hu/eloadasok/10-szent-peter-esernyoje
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=Y1jml7fIGmc
Előadás: 2025.05.09.
Darab hossza: 135 perc egy szünettel
Port.hu link: https://port.hu/adatlap/szindarab/gyerekprogram/szent-peter-esernyoje/directing-17936
Fotókredit: Karinthy Színház
Értékelés: 8/10
Smaragd Sárkány
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
