Az eddigi legerősebb darálást, a farmolás jelenségét talán leginkább a Goblin Slayer ismertette meg velünk. A karakter zseniálisan egysíkúnak tűnik, csak goblinokat szeret változatos módon írtani. Az első sorozat után egy film próbálta kielégíteni a rajongók szomját, természetesen levadásztam és most, hogy az oldalam régi fényében tündököl, elő is szedtem a polcról. A Goblin’s Crown némileg sejteti, hogy ismét újabb kategóriákat ismerhetünk meg a zöld gonoszságokból.

Ahogyan a csapatunk összekovácsolódott, a fejlődésükkel párhuzamosan a városka lakói is megkedvelték a magányos hőst, aki bizalmába fogadta a számára kevésbé hasznos kalandozókat is. Ezúttal egy újabb portyázó team megkeresésével bízzák meg őket, ami kietlen, havas tájra csábítja főhőseinket. Ugyan a talált nyomok szerint a csoport nagy részét kizsigerelték a goblinok, de szerencsére ezúttal is akad egy megtépázott, megkínzott és valószínűleg megbecstelenített túlélő hölgy. A bosszú egyetemes, így a kalandozók megindulnak a goblin paladin és sámánja ellen.

A Kumo Kagyu (Goblin Slayer Side Story: Year One) light noveljéből, valamint Kousuke Kurose mangjából adaptált anime hangulata nem változott. Takaharu Ozaki (Girls' Last Tour) és teamje a White Fox zászlaja alatt továbbra is megmaradt. A történet továbbra is kissé lapos, az első 25 perc visszaemlékezés csupán, így valójában egy duál epizóddal van dolgunk. Az ecchi feeling megmaradt, kiszolgálják az éhes szemeket, a fantasy indokán a vér fröcsög és nem 18 éven aluliaknak szánták. Komoly változások nincsenek, ami jót tesz az animének, és a karakterek fejlődése minden értelemben fokozatosan tetten érhető. Nyilvánvaló téma szokott ez lenni a szerepjáték típusú világok ábrázolása során, de itt az érettségre is értjük, nem csak a szintlépéseket detektáljuk.

A legfontosabb talán a főszereplő hozzáállásának változása mindenki máshoz. A körülöttük lévők is másként tekintenek rá, de ennek talán a saját elfogadási attitűd módosulás lehet az oka. Ahogyan a karakter egysíkúsága és önzése a cél és a köz érdekében is nyitni látszik, úgy kedvelik és fogadják el mások is, miközben kivívja a csodálatukat és elismerésüket. A kezdetleges előítéletek folyamatos evolúción mennek keresztül, a hölgyek vonzalmát azonban minden szinten értjük az irányában. Egy erős és határozott, magabiztos magányos farkas, aki egy falkát gyűjt maga köré, különleges karizmatikus képességének köszönhetően. Bár ez elsősorban repulzív hatást hivatott elérni, a taktika végül ellentétes stratégiává formálódna, ha ez volna a páncél viselésének szándéka. A sisak rejtekének felfedésével viszont egyértelművé válik, hogy a küldetéstudat és mások védelme vezérli a többiek távoltartását.

A Goblin Slayer gondolkodása is megváltozik, ahogyan a csapattagjai hatnak rá, mert a gondoskodás alapszintre kerül, a védelmet az együttműködés motivációja váltja fel. Természetesen nincs illúziónk, a végső elhivatottság a bosszú marad, akár egy erődöt is megostromol, hogy végezzen a szörnyetegekkel. Bármilyen eszköz és módszer megengedett, a szent hivatását senki nem nézi ferde szemmel. A brutális kivégzések és a mészárlás egyfajta csodálattal teli borzalommal tölti el még a papnő szívét is, aki láthatólag belebolondul a tömeggyilkosunkba.

A Goblin’s Crown első körben nem mutat túl sok újat, aza alaphelyzet a szokásos szintet éri el csupán, nem törték rajta a fejüket az alkotók, milyen encounter bevezetésbe bonyolódjanak. Ennek ellenére a helyszín megválasztása és az új karakterek, valamint goblin típusok kielégítően izgalmakat rejtenek. Ennek eredményeként a vallási- és a hierarchikus rendszerbe is betekintést nyerhetünk. Az intelligencia látszólagos tökéletlensége ellenére a koherens együttműködés és szervezettség nyomait tetten érhetük az erődítmény falai között is. Az erőviszonyok elemzése során azonban ugyanazt a sebezhetőséget tapasztaljuk, amelyre korábban is ráeszmélhettünk. A kihívások erőssége fokozatosan növekszik, ami az italok tárházának és a varázslatok arzenáljának növekedését eredményezi.

Ezzel párhuzamosan a stratégia és a taktika is dinamikus átalakuláson megy keresztül. Emiatt mondom, hogy az egysíkú főszereplő egyre eszesebbnek tűnik, ahogy a kihívások az ösztöneivel szemben a gondolkodását is inspirálják. A nyers erő helyét fokozatosan átveszi a csapatszellem, a varázslatokkal és az italokkal is terveznek, nem csupán random kerülnek elő a hátizsákból. Ugyanígy a karakterek múltájával némileg tisztában vagyunk, ezért hatalmas meglepetést a flashback utáni fordulatok sem igazán okoznak.

A Goblin’s Crown egy kétrészes epizód, némi emlékfrissítéssel, így nem egy komolyabb mű, ahogyan korábban reméltem volna. A cím kicsit megvezet bennünket, de ennek ellenére kellemes kikapcsolódást nyújt az átvezetés a következő kalandok felé. Az igényeket ugyan túl hosszú időre nem elégíti ki, ettől függetlenül, a Goblin Slayert egésznek tekintve beleillik az epizódok sorai közé. A lepontozás ezért elsősorban a felesleges 25 perces visszaemlékezésnek szól, ami erős csalódást okozott bennem.

Értékelésem: 7/10

Forrás, információk: https://en.wikipedia.org/wiki/Goblin_Slayer, https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=22010
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=ulKqQPha3SQ
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/goblin-slayer-goblins-crown-335202.html
Bluray megvásárolható: https://www.alltheanime.com/products/goblin-slayer-goblins-crown-blu-ray

Smaragd Sárkány