2020. júl 08.

Japán posztapokaliptikus izolációja 2077-ben

írta: Emerald Dragon

Vexille - 2077 Isolation of Japan (2007)

A 2007-es év több pörgős, akciódús animációs filmmel is szolgált, így adott volt, hogy a Vexille cikkemet is leporoljam az olvasóimnak. Akkoriban a CGI grafika nem csak betört az anime gyártás folyamatába, hanem bizonyos esetekben át is vette a rajzok szerepét. Sajnos a legjobb hatás akkor érhető el, ha a kettő sikerül úgy kombinálniuk, hogy a dinamikus képsorok esetén ne lógjon ki a lóláb. Bár a Final Fantasy XV igyekezett a legjobbat nyújtani, abban az esetben elszúrták az összhatást, azonban a Vexille és az Appleseed: Ex Machina azonos tulajdonságokkal bíró, remek kis akció sci-fik.

Basement Jaxx: Close Your Eyes

Ahogy az alcím is mutatja, 2077-ben járunk, a nem is olyan távoli jövőben, ahol Japán technikailag izolálta magát a külvilágtól. Ilyenre számos példát láthattunk már a történelem folyamán, és ezek a döntések annyira sikeresnek bizonyultak, hogy minden egyes esetben katasztrofális bukás lett a vége. No de, az ember ugye mindig tanul a múlt hibáiból – NEM!
Ebben az elszigetelt országban egy különös gyűlést szakít félbe az amerikai SWORD hadművelete, melynek során különböző országok képviselőit kapcsolják le. Azonban abba a problémába ütköznek, hogy hiába a számtalan android támogatás és a megerősített mecha-öltözetek, a japán Saitou mégis kicsúszik a karmaik közül, miközben meglehetősen csúnyán helybenhagyja őket. Ez pedig újabb akciót szül.

Az egyetlen nyom, amin elindulhatnak azonban aggasztó hírekkel szolgál, miszerint a japán kormány megszegte az androidok fejlesztésére előírt tiltó egyezményt, de biztosak csak akkor lehetnek ebben, ha a szigetországgal műhold-kapcsolatot tudnak létesíteni. Az elszigetelődés egyik alapköve pont abban állt, hogy Japán egy olyan rendszert hozott működésbe, amely megakadályozza a letapogatást, illetve az analízist is. Ezért Leon és csapata egy ambivalens küldetésre indulnak, mely során be kell szivárogniuk Japánba, hogy kifelé sugározzanak egy jelet, amely támpontul szolgálhat a szatellit számára.

Mindeközben arra is ügyelniük kell, hogy a diplomácia pengeélen táncol, így semmilyen ellenséges cselekedettel nem vonhatják magukra a figyelmet. Ha lebuknak, több probléma adódna, de ha nem jutnak hozzá az kritikus információhoz, úgy az egész világ bajba kerülhet, hiszen olyan fejlesztés lát napvilágot, mellyel szemben tehetetlenek lesznek.

A küldetés persze nem úgy sül el, ahogy tervezik és a felfedezés sem azt az eredményt hozza, amire számítottak. A világ, mely eléjük tárul sokkalta ijesztőbb képpel szolgál a SWORD számára, így egy komplexebb problémával kénytelenek szembesülni. Ahhoz, hogy hazajussanak, össze kell fogniuk azokkal, akiktől az eredeti fülest kapták. Nincs más választásuk, mint megpróbálni elvegyülni a lakosság körében és a titok végére járniuk. Azonban a Daiwa Industries nem hagyja, hogy Vexille, a csapat női vezetője sikerrel járjon.

Vexille esetében a posztapokaliptikus helyzet kerül a középpontba, és annak potenciális eredményei. Roppant izgalmas titok lappang a háttérben, ezért a mű csattanókban és a fordulatokban is hemzseg. A Vexille a következő műveket juttatja eszünkbe: az Appleseed: Ex Machina, mert stílusát tekintve – nem véletlenül – nagyon hasonló hozzá; természetesen a Mad Max is; illetve a hangulatát tekintve még a Resident Evil-re is hajaz.

Mivel a mű üzenete, a probléma, amelyet boncolgat, erősen nyilvánvaló, így különösen nem is érdemes részletezni. Az elszigeteltség hatásai és okai meglehetősen beszédesek, hiszen a védelmi, árnyékoló berendezést R.A.C.E.-re keresztelték. Ugyanígy meglehetősen könnyű megfejteni azt is, hogy a technológiai újításokkal, az emberi testrészek feljavításával milyen veszélyeket próbáltak felvázolni az alkotók.

Fumihiko Sori (Dragon Age: Dawn of the Seeker) meglepően jól ötvözte a mecha-cyberpunk gondolatokat a posztapokaliptikus utópiákkal és disztópiákkal. Atsushi Yasuoka és Yasue Minamishi karakterdizájnja, valamint Paul Oakenfold (Appleseed) zenéje pedig egy jó nagy lapáttal rátettek a hangulatra. Csupán a kissé hintázó szereplőket sajnálom néha, amikor ilyen gyönyörű műveket nézek. De ha már ilyen legendás zeneszerzőnk van, nem szeretnék itt sem megfeledkezni arról, hogy a főcímzene bizony a Basement Jaxx Close Your Eyes című száma, az anime végén pedig mink Together Again-je hallható.

Mink: Together again

A Vexille nem csak látványos, de szuper cselekménnyel jellemezhető, igencsak fordulatos akció science fiction. Emellett a drámai vonala és az izolációt bemutató posztapokaliptikus ábrázolásmódja is kiemeli a hasonló jellegű animék közül. Bátran merem ajánlani bármelyik generációnak, a grafikája ugyan már nem akkora durranás, mint a kijövetelekor, de szerencsére még élvezhető, mert nem csak arra támaszkodik.