2019. ápr 11.

Tabuszerelem anime módra: Domestic Girlfriend

írta: Emerald Dragon

Domestic na Kanojo (2019)

A romantikus vígjátékok kellemes meglepetéseket tudnak okozni az anime nézőknek, Leinad ajánlójából is láthattátok, érdemes velük foglalkozni. A Domestic na Kanojo (Domestic Girlfriend) alapsztoriját olvasva azonban erős kétségeim voltak, hogy merjek-e belenézni ebbe a műsorba. Kimondottan erős hentai képek jutottak eszembe a felvetett témáról, de a besorolás alapján legalább egy kis ecchire számítottam. Meglepetésemre valami igazán drámai vonal került elő a sorozatban, így hétről hétre igyekeztem végig követni.

Minami: Kawaki wo Ameku

Natsuo Fujii egy introvertált középiskolás diák, aki reménytelenül szerelmes a fiatal tanárnőjébe, Hina Tachibanába. Azonban a nő túlságosan fiatalnak tartja, inkább barátként tekint rá. Ebbe a friendzone állapotba kezd beleőrülni a fiú, így mikor egy karaoke party közben az ismeretlen Rui megkérdezi tőle, hogy nincs-e kedve felmenni hozzá, nem sokat habozik és lelép a buliról. Úgy tűnik, hogy a vele egykorú lányt sem igazán dobják fel az efféle események, sőt, feldobja a labdát a srácnak: feküdjenek le, hiszen a fiú biztosan szűz még, legalábbis első látásra hasonlóan antiszociális, mint ő. Az aktus után természetesen közli Natsuo-val, hogy csupán túl akart lenni az elsőn, és soha többé ne is keresse őt. Napokkal később édesapja, aki korán megözvegyült, bemutatja az új menyasszonyát neki, és a két leendő testvérkéjét is magával hozza a nő: Hinát és Ruit.

A Kei Sasuga mangájából adaptál Domestic na Kanojo erős felütéssel indít, tabukat feszegetve, és erős pornóanyagot ígérve a nézőközönségnek. Meglepő módon azonban a mű inkább a helyzet drámaiságát emeli ki, amellett, hogy a furcsa, bizarr és zavarba ejtő szituációkat is ügyesen körbejárja. Mindezt úgy sikerül neki, hogy még ecchi irányba sem mozdul el az anime, hanem óvatosan nyúl az érzékeny témához. Hiszen bárhogyan is szemléljük az alapokat, bizony tabukat feszeget a mű.

Elsőként vonatkoztassunk el a konzervatív szemléletektől, hogy egy olyan szerelmi háromszög elevenedik meg előttünk, melyben a tagok rokonságba keverednek egymással. Abból induljunk ki, hogy egy tanár-diák kapcsolat kerül a középpontba, és már a Garden of Words-ben is felvázolták nekünk, hogy ennek morális és társadalmi akadályai is lehetnek. Még akkor is megkérdőjeleződik az értékrend, ha csupán azonos iskolába járnak, de azt még nyugaton is rossz szemmel nézik, ha a saját oktatójával jön össze a csemete. Habár elsősorban plátóinak indul a szerelem, Hina egyáltalán nem tekinti őt férfinek, de a gondolat is sokaknál kicsaphatja a biztosítékot, ahogyan valamelyikőjük távozásával érhetne véget az anime, ha mindez realizálódik is.

Második lépés egyértelműen a testvérek közti szexuális jellegű viszony, amely itt azért nem teljesen egyértelmű, hiszen egyáltalán nem állnak rokonságban egymással, azonban a társadalom szempontjából mégis egy családot alkotnak. Ott nem számít a vér, csak a nevek és a papírok, a két pontot összetéve erősen garantálható volna a drámai, ne adj’ isten tragikus végkifejlet. Hiába nem tehetnek róla, hiába nézte ki magának korábban a fiú a lányt, bármelyikkel is végzi, szilárd falakba ütközhet vagy tönkre teheti az életüket.

A harmadik pont a szerelmi háromszög, ahol mindenki teljesen tanácstalan és nem is sejtik a másik kettő érzelmét. Hina nem tudja, hogy a srác fülig belezúgott, és fogalma sincs róla, hogy húga lefeküdt a fiúval. Rui nem sejti, hogy Natsuo gyengéd érzelmeket táplál a nővére iránt. A szegény introvertált pasi pedig egyszerre örül annak, hogy láthatja lenge ruhában szíve szerelmét, másrészt zavarban van Rui előtt, azért, amit megtettek. Amíg az aktuson túlesettek küzdenek a helyzettel, addig a nővérke felnőttesdit játszik, pedig maga is éretlen még a szituációhoz.

Ami a legfontosabb üzenet lesz, hogy felnőttnek lenni egyáltalán nem könnyű, és nem csak a koron múlik, hanem a döntések sorozatán, amit meg kell hoznunk. Érett, felelősségteljes választáshoz mindet mérlegelnünk kell, és vállalnunk kell a következményeket is. nem áshatjuk el életük egy részét, nem gubózhatunk be örökre, hanem szembe kell néznünk a többi emberrel, a barátokkal, a családdal és saját magunkkal is. Mert az őszinteségnek legalább ez utóbbi ponton érvényesülnie kell. Ha az egot készülünk átverni, nagyot koppanhatunk, a szégyenérzet eltörlése pedig csak a megbocsátással együtt elérhető.

A tökéletesen nyakatekert helyzetre mi sem tudjuk, hogyan reagálnánk, hiszen a szituációt több szemszögből is érdemes megvizsgálni. Bármelyik pár keveredik ki ebből az egészből, biztosan számolnia kell az iskolai pletykákra, a tanárok és a szülők rosszalló tekintetére, a kiközösítésre és a megvetésre. Ezzel párhuzamosan a valódi testvér csalódottsága, dühe vagy féltékenysége is felmerülhet, attól függetlenül, hogy vonzódik-e a fiúhoz vagy nem, amolyan presztízskérdésként. Azzal mindenki tisztában van, milyen egy haragos nő, milyen lavinát indíthat el a folyamat. Végül a szülők kerülnek terítékre, akiknek a reakciója ugyancsak nehezen kiszámítható.

A három főszereplő jelleméről is érdemes néhány szót ejteni, hogy körvonalazódjon előttünk a helyzet drámaisága és kissé humoros volta is. Natsuo kimondottan félénk, magánakvaló, ugyanakkor jó tanuló, udvarias, igazi hősszerelmes, romantikus lélek, de menthetetlenül lúzer alkatú. Imád olvasni és a legtöbb nehezen feldolgozható élményét írásban képes kifejezni, mert az számára a feszültséglevezetés, nem a sport. Hozzá képest Hina dinamikus, hebrencs, impulzív, a felnőtti lét lehetőségeit kiaknázza, de a felelősségvállalásra még képtelen, igencsak melankolikus lelkületű, totálisan clueless a szerelemmel kapcsolatban. Rui pedig iszonyatosan introvertált, könyvmoly, aki csak az olvasásban leli örömét, és igyekszik elkerülni a többi embert. Végtelenül bizonytalan, fogalma sincs, mit szeretne a sráctól, és nem tudja, hogy zavarja-e őt a helyzet, amibe kerültek, vagy inkább használja ki a hirtelen jött intimitási lehetőséget. A szociális érintkezésben egyáltalán nem jártas, így rendszerint kínos megnyilvánulásai vannak, amelyek nem segítenek a szegény fiú helyzetén.

Éppen ezért ez a háromszög inkább drámai hangvételű a Domestic na Kanojo esetében, a pikáns szituációk ugyan jelen vannak, de rendszerint humoros vagy sokkal inkább kínos pillanatokat eredményeznek valamely szereplő számára. természetesen melléjük kapunk néhány izgalmas és hasznos kísérőt is, akik közül Fumiya Kurimoto a legfontosabb, ő próbálja meg a fiút jó tanácsokkal ellátni. Ő a helyi bárban dolgozik kisegítőként, és a tulaj nagyon szívesen belebonyolódik a szerelmesek kapcsolatának kibeszélésébe, kellemetlen perceket szerezve ezzel az érintetteknek. A helyzetet tovább bonyolítja Momo Kashiwabara és Shū Hagiwara is, akik olyan pontokon kapcsolódnak és jelennek meg a történetben, ahol a legnagyobb kárt okozhatják, miközben nekik fogalmuk sincs erről.

A Diomedéa Studio zászlaja alatt az animét Shōta Ihata (Girlish Number) rendezte, Naomi Ide (Action Heroine Cheer Fruits, The Lost Village) karakterdizájner és Si Man Wei (Satsuriku no Tenshi) művészeti vezető segítségével. A képi világa és az animáció ezért igencsak kellemes, slice of life típusú látvány támogatja a romantikus dráma mondanivalóját. Masato Kōda (Magical Warfare, Rozen Maiden: Zurückspulen) zenéje rendkívül érzelem gazdaggá teszi a jeleneteket, de a leginkább a főcímdal talál be a témát illetően.

Alisa Takigawa: Wagamama

A Domestic na Kanojo több szempontból is különleges és izgalmas alkotás, hiszen az alaphelyzetet teljesen másként kezeli, mint azt elsőre elválnánk tőle. A klisék és a gag-ek, ecchi lehetőségek helyett inkább a drámaiságra, a felnőtté érésre összpontosít, a kapcsolatok kezelésére és a diákszerelem bonyolultságára. A tabufeszegetés inkább a felszínen zajlik, a konzervatív gondolkodásmód a szituáció bonyolultságát emeli ki csupán, annyira nem élesen jelenik meg. Azért érezhető, hogy a romantika kerül előtérbe és nem a fülledt erotika, ahogyan a vágy és a testiség is az érintésekre és a csókra koncentrál. Ennek nyilvánvalóan ellentmond az első epizód szexuális aktusa, de ez is lényeges eleme a kontrasztnak, amit a sorozat aláhúzni igyekszik.

Ha hentai-ra, ecchi-re vagy szaftos kalandokra számítotok, akkor kerüljétek el messzire a Domestic na Kanojo-t. Ugyanez a helyzet, ha nyálas romantikát kerestek, mert ebben ilyesmit nem leltek majd. Cserébe egy drámai betekintést nyújt a sorozat, gyönyörű lélekábrázolással, dinamikusan fejlődő jellemekkel és érzelmes hangulattal. A karakterek bonyolultak, tinédzserek és nehezen boldogulnak a valódi világban. Ezért emberközeliek, szerethetőek és érthetőek is a reakcióik. Felnőtteknek és gimnazistáknak is merem ajánlani.