A 2002-2006-os évek meglehetősen pörgősen teltek, számtalan zseniális animével ajándékoztak meg bennünket az alkotók. A Bones Studionak köszönhetően Natsumi Itsuki (OZ)10 éven keresztül készült mangáját is sorozattá adaptálták. A Jyu-Oh-Sei, avagy a Planet of the Beast King egy izgalmas helyzetet elevenített fel, mely elsősorban a nyolcvanas-kilencvenes évek science fiction-jeire volt jellemző.

Koichi Domoto: Deep in your heart

Thor és Rai mindössze 11 évesek és nyugodt életet élnek egy űrbéli kolónián, a Junon. Thor sokkal rátermettebb, mint fivére, aki meglehetősen szende és visszahúzódó típus. Egy napon meggyilkolják a szüleiket, őket pedig a Chimaera nevű bolygóra száműzik. Ezen a helyen azonban semmi keresnivalójuk, ide csak a halálraítélt gonosztevőket küldik, hogy megküzdjenek az életben maradásért. Itt ugyanis minden és mindenki az ellenségüknek számít, a természet kegyetlenül elbánik a naiv életre képtelen egyedekkel. Az erdő, a fák és a virágok is ellenük vannak, rájuk vadásznak, nem véletlenül nevezik a Szörnykirály Bolygójának.

A testvérpár már az elején kettéválik, Darwin szabályai szerint ugyanis csak a rátermettnek van esélye. Thor Zagi, Chen és a Harmadiknak nevezett férfi segítségével nem csupán megtanulja a hely szabályait, de hihetetlen túlélőképességének hála eséllyel indul a Szörnyek Királya cím elnyerésére is. A legenda szerint ugyanis az egyetlen módszer, amellyel el lehet hagyniuk a bolygót, ha mindenki fölé kerekedve bizonyítják be magasabb rendűségüket. Thor pedig kész bármit feláldozni azért, hogy bosszút állhasson édesapjáék gyilkosán.

A történet egyszerre drámaian szomorú és kegyetlenül tanulságos. Bemutatja, mennyire eltorzulhat egy személyiség, mit képes feladni az egyén, ha a túlélésért vagy éppen a megtorlásért küzd. Az egyetlen választási lehetőség, ha a gyengéket veszni hagyjuk, hiszen a megmentésükkel próbálkozva másokat is veszélybe sodorhatunk. A csapat itt csupán olyan értelemben létezik, hogy akik a legkiválóbb címért küzdeni sem indulhatnak el, azoknak gondoskodniuk kell a többiek boldogulásáról. Az újoncokat hamar meg kell szűrniük, mert az életképtelenek csak hátráltatják a társaságot. Az értékrend ezért megváltozik, azok a képességek kerülnek előtérbe, melyek a túlélésben kulcsfontosságúak.

A szakmák nem lényegesek igazán, ahogyan az sem, ki miért került az átkozott bolygóra. Egyedül az számít, hogy figyeljen és tanuljon, küzdjön és ne hátráljon meg. A fölösleges hősködés és a robbanó természet itt igencsak hátrány, ha nem társul vele egy olyan képesség, mely a győzelemre vezeti. Az erő és a gyorsaság önmagában mit sem számít, ha nincs taktikai érzék és erős összpontosítás a csapdák és az intrikák elkerülésére. Mivel a ranglétra valójában négy fokból áll, az alsó részen rekedőknek viszonylag békés életük lehet, azonban mozgásterük és kilátásaik még illúzió szinten sem léteznek. Akárcsak egy átlagos társadalomban, egyedül az elit az, amely igazi választás előtt állhat a jövőt illetően.

Kivételt képeznek ez alól az értékesnek számító nőnemű egyedek, hiszen a reprodukció viszonylag limitált a bolygó felszínén. Ezért a rabiga és a lánc helyett a párválasztás joga őket illeti, ahogyan védelmet és megbecsülést is érdemelnek. Bántani és megerőszakolni őket egyértelműen tilos és főben járó bűnnek számít. Ami kissé furcsának tetszhet a börtöntársadalomban, mégis érthetőnek bizonyul.

A civilizáltság megőrzése nem azért lényeges, hogy emberek maradjanak, hanem pont fordított esetről beszélhetünk. A reményt számukra a ranglétrára való fellépés és a győzelemmel elnyert szabadulás jelenti. De ahhoz nem csupán okosnak, erősnek és gyorsnak kell lenniük, de meg kell őrizniük emberi mivoltukat, hogy legyen értelme a kijutásnak, azaz az utóéletnek. Ez pedig nem könnyű, hiszen a Szörnyek Királya címhez hozzátartoznak az ösztönök, a nyers erő, a fürgeség és az ehhez kapcsolódó vágyak megélése. Mégis az igazi erények a bajtársiasság, a testvériség és a barátság lesznek.

A Planet of the Beast King négy régióról beszél, amelyet különböző stílusú elsők, avagy Felsők vezérelnek. Az alájuk tartozók igyekeznek úgy csoportosulni, hogy habitusuknak megfelelő vezért követhessenek. Ekképpen a mozgás is megengedett, ámde ritka a csoportok között. A helyszín feltérképezése meglehetősen részletes ahhoz képest, hogy egy tizenegy epizódos történetbe nyerünk csupán betekintést. Emiatt persze egy ponton némi időugrással kell szembesülnünk, ami sajnálatos, hiszen emiatt az éjjeli időszakra nem jut túlságosan sok időnk megfigyelni.

Azon túl, hogy egy túlélőtörténetbe csöppenünk, ahol a szokásos, Legyek urára jellemző üzenetekkel szembesülünk, adódik még egy plusz szál, mely a bolygó és az ikrek rejtélyével közösen mozog a háttérben. Az ötlet meglehetősen izgalmas színezetet kölcsönöz az animének, és ugyancsak klasszikus csavarral operál. Alapvetően a Chimaera-jelenség önmagában is felveti a kérdést, van-e létjogosultsága efféle szórakoztatásnak, próbának, illetve büntetésnek. Milyen beteg elme találhatja ki, hogy az emberek egymással és a természettel küzdjenek meg, hogy szelekció után az élre jutva végül elmenekülhessenek. Valójában a legrátermettebb harcos a legveszélyesebb lenne, azaz neki mindenképpen a száműzetésben kellene maradnia. A logika tehát már elsőre is kifacsartnak tűnhet számunkra.

Hiroshi Nishikiori (Azumanga Daioh, A Certain Magical Index, Trinity Seven) rendezésében egy frappáns és drámai fordulatokban bővelkedő sorozattal ismerkedhetünk meg. A Planet of the Beast King karaktereit Hiroshi Osaka (Mars Daybreak, Mobile Suit Victory Gundam) készítette a manga alapján, a változatos és élénk színvilágért pedig Takeshi Satou (Ghost Slayers Ayashi, Kite Liberator, Tristia of the Deep Blue Sea) volt a felelős. Az eredmény egy látványos, gyönyörű kavalkád, amely a természet dominanciáját és a nyers erő, valamint az éles ész ötvözését dicsőíti. Hajime Mizoguchi (Texhnolyze, Twilight of the Cockroaches, The Vision of Escaflowne) muzsikája sokkal jobban sikerült, mint a fiúbandára hajazó nyitó szám, így inkább a belső tartalomra érdemes majd figyelni.

Younha: Te wo tsunaide

A Planet of the Beast King fantasztikusan szemléletesen mutatja be és némileg revízionálva ábrázolja Golding alapfelvetését. Az értékek megváltoznak, a személyiségek fokozatosan csúsznak el a sötétebb, határozottabb és kegyetlenebb irányba. A cél közös, de mindenki tisztában van a lehetőségeivel, így úgy helyezkednek, hogy a túlélés biztosítva legyen. A Szörnyek Királya cím viszont nem egészen azt tartogatja, amire a küzdő felek valóban vágynak.

Értékelésem: 8/10

Forrás, információk: https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=6177, https://en.wikipedia.org/wiki/Jyu-Oh-Sei
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=-VPRBGoQ0so
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/jyu-oh-sei-248496.html
Bluray megvásárolható: Jyu-Oh-Sei - Planet Of The Beast King Complete Series (eps 1-12) [DVD]

Smaragd Sárkány