Shoujo anime: lányoknak szóló anime. Mahou shoujo anime: a shoujo animék altípusa, amelyekben a csinos lányok mágikus lányokká alakulva aprítják a gonoszt. A műfaj legismertebb képviselője a Varázslatos Álmok, magyarul Sailor Moon. A Mahou Shoujo Madoka Magica már a címében hozza, hogy itt bizony egy varázslány-animéről lesz szó. Egy olyanról, ami jópár kritikus szerint új alapokra helyezte az egész műfajt. Tényleg sikerült? Lássuk!

Az anime japán címe Mahou Shoujo Madoka Magica, angolul Puella Magi Madoka Magica (PMMM) vagy Magic Girl Madoka Magica néven található meg; magyarra Madoka, a mágikus lány mágiájára lehetne fordítani. Legalább három változata létezik: a TV-ben bemutatott, a Blu-ray változat, illetve a 12 részes sorozatot két mozifilmmé adaptált verzió. Az első kettő között minimális különbségek vannak, a mozis verzióban jelentős kihagyások találhatók (noha a grafikája szebb), ezért az ajánló az első kétváltozatról szól.

A mű rögtön egy epikus harccal indít: Madoka látja, amint egy mágikus lány egy idomtalan óriási lénnyel harcol a lerombolt város felett-és veszít… „Nem kell így történnie” - szól mellette egy fehér, róka-macska-nyúl keveréknek tűnő cuki lény. „Csak kívánj, és légy mágikus lány!” Snitt, és jön a főcím, amelyben Madokát idióta rajzokon, mint varázslányt látjuk kínosnál kínosabb helyzetekbe keveredni.
Aztán felébred… Madoka 14 éves, alacsony, kicsi, félénk, szép házban lakik, és kb. annyi benne az érdekes, hogy az anyukája az, aki minden nap sokáig dolgozik, míg az apukája marad otthon a kisöccsével. Ahogyan az iskolába ballag, a barátait is megismerhetjük: Hitomit és Sayakát.

A suliba új cserediák érkezik, aki nem más, mint az álmában látott lány, Akemi Homura. A szünetben a lány megfenyegeti Madokát: ha kedves a családja és a barátai, ne akarjon több lenni, mint ami most. Iskola után a plázában Madoka és Sayaka egy hangot hallanak a fejükben, amely a segítségüket kéri.

A cuki varázslény került bajba, akit nem más, mint Homura üldöz! A lányok a lény segítségére sietnek, ám ekkor hirtelen egy másik dimenzióba kerülnek át, ahol torz szörnyek támadják meg őket. Szorult helyzetükből egy szőke mágikus lány, Tomoe Mami segítségével menekülnek meg. Kiderül, hogy Mami eggyel felettük jár iskolába, és a lény, akit Kyubeynek hívnak, vele él.

Kyubey közli hőseinkkel, hogy szeretné, ha ők is mágikus lányok lennének. Ehhez bármit kívánhatnak, melyet a lény teljesít is: létrehozza a Lélekkövüket, cserébe pedig Boszorkányok ellen kell harcolniuk. A lénytől megtudják, hogy a Boszorkányokat az átkok hozzák létre, láthatatlanok, depressziót és kétségbeesést terjesztenek, így hoznak pusztulást.Ezekben a labirintusnak nevezett másik dimenzióban tanyáznak, és ahhoz, hogy legyőzzék őket, be kell hatolni a labirintusba. Ha legyőznek egyet, akkor Bánatmag esik ki belőlük, amivel a lányok a harc közben elvesztett mágikus erejüket tudják pótolni. Azt is elmondja, hogy Madokában óriási a mágikus potenciál, ha akarná, akár isten is lehetne; és Homura valószínű ezért nem szeretné, ha mágikus lánnyá válna, mert konkurencia lenne a számára. A döntés nehéz… Elkísérik Mamit egy Boszorka-vadászatra, hogy megismerjék a körülményeket. Mami legyőz egyet közülük, ezáltal megmentenek egy nőt az öngyilkosságtól, Mami megszerzi a Bánatmagot, minden szép és jó.

Ez dióhéjban az első két rész tartalma. Semmi extra, mondhatni, tipikus klisékkel teli sztori. A grafika pedig elég gyenge. Ugyan a hátterek szépek, de a karakterábrázolás kifejezetten elnagyolt. A Boszorkák labirintus-dimenziói pedig rettentően furák, amolyan gyerekrajzszerű színes-szagos papírmasé figurák, vicces ellenfelek. Mintha csak a Monty Python animátora,Terry Gilliam készítette volna egy kiadós LSD-trip közben. Így elsőre mind a sztori, mind a rajz alapján úgy tűnik, hogy a PMMM egy gyenge Sailor Moon-klón.

Viszont a várt tipikus klisé, a főhős első részben való átalakulása, és győzelme ez esetben az első két epizód alkalmával sem történik meg. A másik furcsaság, hogy Homura nem akarja Madokát varázslánynak. A mahou shoujo történetekben minden főhősnő nagy barátja az összes többinek, így kimondottan szokatlan alapfelállással állunk szemben.

Már az első két részben érződik, hogy valami nincs rendben. A város, Mitakihara, egy tőlünk technológiailag fejlettebb világot mutat, ennek ellenére valahogy minden túl szabályos és túl kihalt.

És akkor berobban a harmadik rész, ahol olyasmi történik, ami teljesen felrúgja a mágikus lányos kliséket. Az ember csak ül és pislog, hogy jól látta-e, amit látott. És ez csupán a kezdet… A harmadik epizód egy ominózus jelenetét egyesek az anime-történelem legnagyobb csavarjának tartják, beelőzve a Blood-C, a Higurashi vagy a Mirai Nikki végsőcsattanóit. Csak itt az egész a cselekmény negyedénél történik...

A történet fő mozgatórugója alapvetően az, hogy Madoka végül mágikus lány lesz-e vagy sem. Mert minden pozitívumra - hogy milyen jó is a mágikus-lány élete- kap egy negatívumot, ezért folyamatosan hezitál szegény, nem tudva, akarja-e egyáltalán ezt, és ha igen, akkor mit is kívánjon. A többi mágikus lány közül is ketten a pozitív, ketten a negatív érzéseket erősítik benne, Kyubey pedig nem adhat tanácsot. Egyedül kell döntenie…

Főszereplőink:

Kaname Madoka:
Kicsi, gyenge, félénk, semmi különleges nincs benne.
Képességei és fegyvere mágikus lányként: ismeretlen.
Madoka csak az első részben három különböző helyen van ábrázolva varázslányként, de sem a képességeit, sem a fegyverét nem látjuk. Lehet, hogy csak ő szeretne ilyen lenni, de sosem lesz az?

Akemi Homura: 
Totálisan kiégett és racionális. Látszólag csak arra fókuszál, hogy Madoka ne legyen mágikus lány. Nagyon ügyes, okos, és sosem téved, ha mégis, az is a terve része. Ráadásul mindig igaza van, ami különösen bosszantó vele kapcsolatban.
Képessége: a karján lévő kis pajzs végtelen tárolóként funkcionál, valamint rövidtávú teleportra képes vele, ezért tud mindig ott lenni, ahol szeretne.
Fegyverei: lopott lőfegyverek, saját gyártású gránátok, géppuska, autoshotgun… A racionális Homura valódi fegyverekkel aprítja a gonoszt. Ennek ellenére ő a Varázsló a csapatban: nagy tudású és mindig a megfelelő varázslat gránát van nála.

Tomoe Mami:
Elegáns és kedves, igazi úrilány. Ő a legidősebb tag, és nevéhez méltóan anyáskodik a többiek felett.
Képessége: a hajában lévő szalagokat a végtelenségig tudja nyújtani és alakítani. Ha kell, kötél, ha kell, létra lesz belőle.
Fegyverei: egylövetű muskéták, amelyeket a testéből idéz.
Ő a Lovag- nemes szívvel védi az ártatlanokat.

Miki Sayaka:
A kedves és önzetlen Sayaka Madoka legjobb barátnője. Sayaka nem habozik sokat, gyorsan kíván valamit, és örömmel harcol a gonosz ellen, bár eléggé gyenge harcos.
Képessége: regeneráció. Minden mágikus lánynál sokkal gyorsabban gyógyul- amire szüksége is van.
Fegyverei: Sayaka egykezes szablyákkal aprítja az ellent, ezt megsokszorozva eldobni is képes, de alapvetően közelharcban erős. Sayaka a tipikus Pap: mások életét a sajátja elé helyezi, és a gyógyításban jeleskedik.

Sakura Kyoko:
Lobbanékony és önző. A csapat Barbárja, aki először üt, aztán általában nem kérdez semmit. Ösztönös harcos, a küzdelemben érzi igazán elemében magát. Családja nincs, és nem is érzi, hogy bárkire szüksége lenne. Állandóan eszik valamit, és nagyon dühös azokra, akik pazarolják a kaját. Szerinte a kívánsággal saját magunk boldogulását kell nézni, nem másokét.
Képessége: barrier. Kyoko képes mágikus gátat létrehozni, amivel bezárja saját magát és környezetét.
Fegyvere: hosszú lándzsa. Ha kell, több darabra is szét tudja szedni az akaratával, így nunchakuként vagy láncosbot-szerű fegyverként is használható.

Kyubey:
A mágikus lény, macskaszerű izé. Ő képes a csodákat végrehajtani, a lányokat mágikus lánnyá alakítani. Célja, hogy a Földön minél több hölgyemény váljon varázslatossá. Láthatatlan és telepátiával kommunikál.

A Mahou Shoujo Madoka Magica számtalan érdekességet rejt.

Egyrészt itt vannak a színek. Két ellentétpár is van. Az egyik Kyoko vöröse Sayaka kékje ellen, a másik Kyubey hófehér színe Homura fekete-fehérjével szemben.
A sorozatban felbukkanó ákombákomok valós rúnák, és jelentésük is van. Ha valaki veszi a fáradtságot (vették) és lefordítja őket, meglepő háttérinformációkhoz juthat. Például minden Boszorkánynak német neve van.

Alapvetően az egész mű a Faustra épül, és rengeteg részlet van a PMMM-ben a Faustból. Az első rész egy felgördülő függönnyel indít, a rúnák jelentése: „Prologinhimmel”, ami a Faust menny-jelenetének címe. Az első két részben a labirintus rúnái versszakok a Faustból- az első stílusosan a boszorkány varázslása. A fő konfliktusa PMMM-ben is, mint a Faustban: eladod-e a lelked az ördögnek/róka-macska-lénynek, vagy sem? Kyubey és Homura harca ez, a fehér és a fekete, a jó és a rossz örök küzdelme. Jó dolog eladni a lelked nemes ügyért? És gonosz-e az, aki ebben megpróbál meggátolni?

És még itt van Howard Phillips Lovecraft is, a 20. század első felének legnagyobb horrorírója. Amikor megkapjuk a sorozat univerzumának magyarázatát, azok, akik ismerik Lovecraft műveit, rádöbbennek, hogy itt bizony az ő világegyetemet látjuk, csak Ősi Istenek helyett Boszorkányokkal és egyebekkel.

Zene: A zenéjét Yuki Kajiura szerezte. Minden karakter saját, nagyon jellegzetes témát kapott. A részek végén a zene a 3. résztől kezdve a Kalafina együttes Magia című száma, amit szintén Kajiura szerzett, és tökéletesen illik a sorozathoz.

A kérdés, ami az ajánló elején került feltevésre: új alapokra helyezte-e a PMMM a mágikus lány műfajt? A mahou shoujo animét fejjel lefelé lógatta, kibelezte, felgyújtotta, és az elszenesedett csontokból kirakta, hogy cseszd meg Sailor Moon - szóval mondhatjuk: igen. A PMMM nélkül valószínű se a Maho shoujo site, se a Magical Girl Raising Project, se a Magical Girl Spec-ops Asuka nem jöhetett volna létre.

Értékelés: 10/10

Hacsapuri senpai