Dragon Ball: The Curse Of The Blood Rubies (1986), Sleeping Princess in the Devil's Castle (1987)
Ahh, Dragonball… egy egész generáció meghatározó animéja, ami hirtelen betiltásával legalább akkora sokkot váltott ki belőlünk, mint pár évvel azelőtt az Antall József halála miatt elmaradt Kacsamesék-rész. Toriyama Akira 1984-ben indította útjára a mangát, melyben megismerhettük Son Goku kalandjait, ahogy a Sárkánygömbök keresése mellett a világ legnagyobb harcművészévé válik. 1986-től már animesorozatot is készítettek belőle, amely tovább fokozta a sorozat népszerűségét; nem mellesleg sokat tett azért, hogy a nyugati világban is a mainstreambe kerüljenek a japán rajzfilmek.
A sorozathoz eleddig 20 film is készült, közülük az első tizenhét csupán egy-egy órás filmecske, melyet eredetileg más filmekkel együtt mutattak be animációs fesztiválokon. A történetek egytől-egyig összefoglalók vagy mellékszálak (ha úgy tetszik, fillerek), helyenként átírt sztorival és új szereplőkkel - így nem igazán illeszthetők a manga/anime történetvezetésébe sem. Jelen cikk két tárgya sem különb: a The Legend of Shenlongot 1986 decemberében, a Sleeping Princess in the Devil's Castle-t 1987 júliusában mutatták be a Toei Mangafesztiválon.
The Legend of Shenlong (The Curse Of The Blood Rubies)
Réges-régen az istenek hét, csillagozott gömböt készítettek, és szórtak szét a Föld távoli pontjain. Aki mindet összegyűjti, megidézheti a legendás sárkányt, Shenlongot, aki teljesíti a megidézőjének egy kívánságát.
A film kezdetén megismerhetjük Gurumes királyt, aki kielégíthetetlen éhséggel küzd, amióta elpusztította alattvalói földjeit az igen értékes Vérrubintok után kutatva. Két fogdmegjét, Patsát és Bongót küldi a sárkánygömbök felkutatására, abbéli reményében, hogy Shenlong majd véget vet szenvedéseinek.
Hiroki Takahashi: Makafushigi Adventure
Az egyik gömb a hegyekben, egy magányosan élő majomfarkú kisfiú, Son Goku tulajdonában van: ez elhunyt nagyapja egyetlen hagyatéka. Az erdőben jártában-keltében belebotlik Bulmába, aki szintén a sárkánygömböket keresi egy speciális radar segítségével. Míg Goku és Bulma tisztázzák a félreértéseket (elsőre szörnyek hiszi és megtámadja, mivel még életében nem látott lányt), Patsa és Bongó elhappolják a gömböt. A botcsinálta páros a nyomukba ered, és ezzel kezdetét veszi a versenyfutás sárkánygömbökért…
Ismerős? Hát persze! E film nem más, mint ez az első story arc újramesélése: idővel felbukkan Oolong, Yamcha, Puar és Zseniális Teknős is, csupán kicsit másképp, mint a sorozatban. Viszont Pilaf császár helyett Gurumes király szerepel, illetve kapunk egy új mellékszereplőt Pansy személyében.
A filmet nézve végig azon gondolkodtam, hogy ezt ugyan minek készíthették. Bizony, nagyon jó lenne, ha egy kicsit hosszabb lenne: egyszerűen nem hagynak elég időt a szereplők bemutatására; az egész borzasztó elkapkodott, elhamarkodott; nem világos, hogy ki miért cselekszik, úgy ahogy teszi. Egy sorozatban egy karakter bemutatására, jellemének kidolgozására persze bőven van idő; de egy összefoglalónak attól még nem mentség, hogy pl. Oolong bemutatásától a Yamcha-Goku párbajig jó, ha kettő(!) perc telik el; Zseniális Teknős és a Kamehameha pedig további öt perc alatt le van tudva. Úgyhogy az egyszeri mozinéző csak kapkodja a fejét, hogy ez mi?
Persze itt is rejlik a megoldás nyitja: e rajzfilm 1986-os, még az internet és a streaming előtti érából származik, így nem csoda, ha valami módot kellett találni új nézők bevonzására, akik nem látták az első pár részt. Ugyanakkor a már elkötelezett rajongóknak is érdekessé kellett tenni a filmet: ezért az egyedi sztori és az új szereplők.
Külcsín tekintetében a rajzolás, a zene (az opening is), a szinkronhangok stb. minden olyan, mint az eredti sorozatban, ami így bemutatja, mi várható el magától a sorozattól – s megjegyzem, mindezek a kor színvonalának tökéletesen meg is felelnek.
Tehát ez a Legend of Shenlong: egy összecsapott átírása az első történetszálnak. Nem ad hozzá a Dragon Ball franchise-hoz, de nem is vesz el belőle semmit. Aki újonnan nézné a sorozatot, ajánlom figyelmébe az eredeti részeket, többet nyer vele.
Évezredekkel ezelőtt egy, az Ördög Keze hegységben található titokzatos kastélyba zártak egy gyönyörű „alvó hercegnőt”, akire azóta is az alvilág démonai vigyáznak.
A sárkánygömbök első felkutatása után Son Goku Zseniális teknős szigetére utazik, hisz a tanítványa akar lenni. Az öreg eleinte nem akar kötélnek állni, de amikor egy másik kissrác, a kopasz szerzetes Krillin is felbukkan, úgy dönt, küldetést ad a fiúknak: aki elhozza neki a legendás alvó hercegnőt, azt a tanítványává fogadja. Son Goku és Krillin útnak is indulnak, nem is sejtve, hogy a hercegnő nem az, aminek gondolják… Ráadásul a társaság másik fele: Bulma, Yamcha, Oolong és Puar is belekeveredik az eseményekbe…
Ezzel a filmmel egy kissé megbocsátóbb vagyok, hisz az egész felér egy közepes fillerrel: Goku és Krillin eleinte nem bírták egymást (utóbbi kifejezetten utálta is Gokut), ez a kis szösszenet azonban ad egy plusz árnyalatot ahhoz, hogyan váltak mégis barátokká, noha kicsit kifacsarja az eredeti sztorit. A végére itt is megismerjük a tüsszentésre jellemet váltó Launch-t, aki a későbbiekben Zseniális Teknős háztartását vezeti; igaz, itt is egy kicsit elkapkodták a bemutatását.
A megállapításaim minden más tekintetben egyeznek az előző filmével. Jól látszik, hogy micsoda utat kellett bejárni, míg a nagy animesorozatok mozifilmjei tisztességes, önálló alkotások lettek, amelyek jól beilleszthetők az adott sorozat eseményei közé. Úgy látszik, a nyolcvanas években az alapsztori elferdítésével megalkotott featurette-ek voltak a módik, jó kis fejfájást okozva a kronológiát elemző fanatikusoknak (igaz, ez itt nem olyan bonyolult, mint a Zelda-franchise…).
A fentebbi két animét a Pólus Center Mozi Anime Filmklub vetítésén, volt szerencsém látni Smaragd Sárkánynak köszönhetően.
Bár úgy látszik, lehúztam ezeket a műveket, azért nem tagadom, hogy jól szórakoztam: a vetítésre lelkes rajongók gyűltek össze, akik hallhatóan örömüket lelték a filmekben, és – mozitól szokatlan módon – meg is tapsolták az előadást. Mert a Dragon Ball azért Dragon Ball – a szerethető karakterek, a jellegzetes animáció, a blőd pillanatok, a heroikus küzdelmek… mindaz, ami miatt annak idején elvarázsolt minket ez a sorozat, itt is jelen volt. És így kicsit visszautazhattunk abba az időbe, amikor minden egyszerűbb volt: csak suli után be kellett kapcsolni a tévét, és indulhattak is a kalandok.
Igen, a filmeknek bizony erős hiányosságai vannak, de egy retroutazásnál pont ez az, ami nem érdekli az embert. Ez így egy estére pont jó program volt.