Nyilvánvalóan az aranyos állatokat felvonultató animék könnyedén népszerűvé válnak a japán animációhoz még annyira nem idomult nézőközönség számára is. Az A Whisker Away (Nakitai Watashi wa Neko wo Kaburu) eredeti jelentése „Sírni szeretnék, macskának tettetem magam”. Mindkét cím beszédesnek ígérkezett, így egy romantikusabb estén felütöttem a Netflix csatornáján, hátha kielégítő eredményt ér el a képzeletbeli mércémen.

Miyo Sasaki egy különc kislány, aki sikeresen kivívta az iskolatársai figyelmét. Viselkedése és megjelenése sem átlagos, a családi körülményeinek köszönhetően folytonos céltáblája a piszkáló diákoknak. Ezért Miyo megedzette magát, burkot és tüskéket növesztett, közben iszonyatosan excentrikusan éli a mindennapjait, innen ered a MUGE csúfnév is, melyet látszólag egyáltalán nem bán. Igazából leginkább két dolog köti le a figyelmét: Kento Hinode, akit folyamatos szerelmével ostromol, illetve mostohaanyja, aki nem régen költözött be édesapja mellé.

Egy napon furcsa szerzettel hozza össze a sors. A maszkárus egy különlegességgel ajándékozza meg, melynek viselésekor hófehér macskalány bőrébe bújhat. Az új lehetőséggel él is, és bevágódik Hinode karjai közé. A némileg perverz viszony azonban tényleg csupán gazdi és kiskedvenc, de ennek segítségével talán közelebb juthat a fiú szívéhez. Azonban Muge olyasmiket elvileg nem tudhat, amit Hinode csupán a hálószobája macskahölgyével oszt meg.

A helyzetet bonyolítja, hogy Muge egyre inkább vonzódik a cicalét felé, és félő, elveszíti emberi mivoltát. Akkor pedig csupán kiskedvenc lehet szerelme kezei között. Az emberek világa viszont jóval borúsabb, ezért a döntés nem könnyű a növésben lévő lány számára.

Az A Whisker Away pontosan ezt a témát veszi elő, nem titkolja, hogy egy felnövéstörténet. A tinédzser Miyo szembesül az élet nehézségeivel, a szerelemmel és az elvesztéssel. Az iskolában nem csak a tanulással kapcsolatos kihívásokkal szükséges megküzdenie, de az irigy és csúfolkodó társak, a piszkálódó rosszakarók, illetve az őt megérteni nem tudó szülők mellett bizony a viszonzatlan szerelemmel is szembe kell néznie. Hiába egyértelmű számára, hogy mire is vágyik, de kifejeznie egyáltalán nem könnyű magát. A kiszemeltje ugyanis hasonló problémákkal találkozik, így nem tudja mire vélni az őt ostromló lány érzéseit. Pláne, hogy sejtése sincs, hogy a kezébe simuló kiscica és a pajkosan rátámadó Muge egy és ugyanaz a személy.

Ez az átváltozás egyáltalán nem kafkai, inkább jótékony, ahogy Shakespeare és a görög mitológia esetében láthattuk. A japánoknál nem ritkaság az állatok antropomorfizálása, így a fordított folyamat is közkedvelt felvetés és játéklehetőség. Az álöltözet ugyanis engedi, hogy olyan érzéseket osszanak meg másokkal, melyet a szendeségük, zavaruk agy bátortalanságuk nem enged nekik. Persze a kommunikáció némileg limitált, de a másik közelsége, titkainak és vágyainak ellesése bizony különleges élményben részesíti őket.

Ez a metamorfózis persze másként is értelmezhető az A Whisker Away-ben. A pubertás allegóriája szintén adja magát, a fiatalok testében bekövetkező hormonális és annak eredményeként létrejövő érzelmi változások már eléggé közismert témának tekinthetők. Az ábrázolás szerencsére nem arcbamászós, kimondottan szerethető és játékos formában megjelenített. Akaratlanul is az A Macskák Királysága jut a néző eszébe, amelyben egy meseszerű élménnyel gazdagodik a főszereplő. Ez a felhang ebben az animében is felmerül, bár kevésbé tolakodó módon, sokkal bájosabban és játékosabban.

A macskalét nem riasztó, inkább kényelmes, kissé titokzatos, de alapjában véve ártalmatlan bohóság, mellyel Muge látszólag senkinek nem árt. Mégis érezhető, hogy némileg perverz ez a találkozás a fiú és a lány között, egy jelenetnél finoman utalnak is erre az alkotók, de nem hajlik át ecchi irányba a történet. A varázslat jelen van, a romantika egyértelműen fals, de nem lesz beteg a két karakter viszonya, megmarad a halvány szeretet és a finom humor területén.

Pontosan ezért kimondottan fiatal felnőtteknek szánták, illetve annak a korosztálynak, mely a felnőtté válás nehézségeivel igyekszik megküzdeni. Valamilyen üzenettel bocsátja útjukra őket az alkotóbrigád, hogy a happy end ugyan nem garantált, de csüggeni sem érdemes, mert mindenki számára nyitott a boldogság, bármennyire is reménytelennek tűnik ez az iskolapadok fogságában. A piszkálódók megváltoznak, az érzelmek kifejezése pedig egyszerűbb lesz, ha saját magunkat is tisztába tesszük.

Az anime a Studio Colorido, Toho Animation és Twin Engine közös munkája, Junichi Sato (Aria the Animation, Maple Town Stories, Pretear) és Tomotaka Shibayama rendezésében. A látványvilága meseszerű és bájos, a története (Mari Okada – Her Blue Sky, Selector Destructed Wixoss) megfelelően tanulságos, de nem túl zaklató. A karakterek szeretni valóak, életszerűek, Yumi Ikeda (Gravity Rush: The Animation - Overture) munkája kifogástalan. Mina Kubota (Shattered Angels, Kaleido Star) varázslatos zenét szerzett, mellyel már-már Ghibli-szerű élmény irányba sodor bennünket.

Yorushika: Usotsuki

Annak ellenére, hogy a Netflixre is felkerült, egészen pozitív csalódás, hogy nem tolták túl benne a cukiságot, a drámai vonalat ügyesen megőrizték és nem akar több lenni az anime, mint aminek látszik. Könnyed szórakozás a fiatal felnőttek számára is, de az idősebbek is könnyedén tudnak azonosulni a szereplőkkel és a szituációkkal. A romantikus vígjáték bájosan meseszerű, de az élettel vont párhuzamok kellően kidomborodnak, nem nehezen emészthető darabbal van dolgunk. Pontosan ezért vonok le kicsit az értékéből, mert számomra túlságosan könnyed anyag a többi felnövéstörténethez képest.

Értékelésem: 7/10

Forrás, információk: https://en.wikipedia.org/wiki/A_Whisker_Away, https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=23007 
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=aXc9DVfLTGo 
Mafab link: -
Bluray megvásárolható: még nem

Smaragd Sárkány