A DC univerzum szénája meglehetősen rosszul áll a Marvellal szemben. Hiába igyekeznek a saját kis franchise-ukat felépíteni, a filmek rendre negatív kritikákat kapnak, és a mozipéntárakban is rendre alulmúlják a Marvel aktuális blockbusterének bevételeit. Mit lehet ilyenkor kezdeni? Hát elővenni Jokert!

Joker karakterét már több neves színész is eljátszotta az évek során: az 1989-es Tim Burton féle Batmanben Jack Nicholson játszotta a főhőssel az „örültek párbaját”; 2008-ban Heath Ledger alakítása posztumusz Oscar-díjat ért; legutóbb pedig a 2016-os Öngyilkos osztagban Jared Leto bújt a karakter bőrébe. És persze ne feledjük az 1992-95 között futott animációs sorozatot sem, ahol Mark Hamill adta kölcsön a hangját a figurának.

Szóval ilyen óriások vállára kellett állnia Joaquin Phoenix-nek, amikor ráruházták Joker szerepét. Ráadásul elég egyedi feladatot kapott: eleddig nem tudtunk meg sokat Joker eredetéről, ez a film viszont azt igyekszik bemutatni, hogyan vált egy egyszerű emberből őrült bűnöző. A film új alapokra helyezi a történetet, nem illeszkedik szervesen a DC univerzumba – és ez a kötetlenség előnyére is vált.

A történet 1981-ben játszódik Gothamban. A város súlyos gazdasági válságban van – egyre több a munkanélküli, akik a gondokat a felsőbb osztályoknak tulajdonítják. Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) egy mentális problémákkal küzdő komikus, aki bohócként keresi kenyerét, de igazi álma a stand-up comedy szcénába való betörés. A társadalom azonban megveti és kirekeszti Arthurt, akinek egyetlen vigaszt az anyja, illetve egy Murray Franklin nevű showman (Robert de Niro) által vezetett műsor nézése jelenti. Amikor sokadszorra is meglincselik az utcán, egy fegyvert kap kollégájától önvédelmi célokra, de miután ezt egy gyermekkórházban tartott előadás során elejti, kirúgják állásából. Mivel az ellátórendszerben is leépítések vannak, megfelelő segítséghez és gyógyszerekhez sem jut már, így hallucinációkkal kísérve erőszakos bűncselekményekre vetemedik…

Ami elsőre feltűnt nekem, az az iszonyú feszültség, amit a film átad. Gothamet amúgy is nyomasztó városnak ismertük meg, de a lehangoló filmzene, a szokásosnál is szürkébb, lepusztultabb utcakép, a válság miatt elkeseredett tüntetők és elcsigázott járókelők látványa ezt még jobban fokozza.

Meg persze leginkább az, hogy (legalábbis elsőre nézve) sosem tudhatjuk, mit tervez Arthur, mikor őrül meg végleg, és változik át Jokerré. Phoenix nagyon hatásosan játssza el a gyógyszereken élő pszichopatát: eleinte ugyan még pszichiáterhez jár és szeretne normális életet élni, de a film során egyre inkább szakadnak el a szálak, amelyek a valósághoz fűzik. További jellegzetessége a karakternek a véletlenszerűen, rossz időben kitörő nevetés, ami szintén a körülötte állók megvetését váltja ki. Eleinte ez ellen is küzd, és sajnálja a helyzetét, de a későbbiekben erre sem vet ügyet.

A növekvő őrültség egyik eszköze a film morbid humora is. Többször előfordul, hogy egy meglehetősen agresszív jelenetet valami triviális poén követ, próbára téve így a nézők lelkivilágát és érzelmeit. Csak egy példát mondok: az egyik jelenetben Arthur brutálisan leszúrja az egyik exkollégáját, teljesen összevérezve az egész lakását. A másik exkolléga – aki történetesen egy törpe – igyekezne menekülni, de nem tudja kinyitni az ajtóreteszt, mert – mint ahogy ő maga is rámutat – az túl magasan van neki. Legnagyobb meglepetésére Arthur közli vele, hogy mindig is kedvelte őt (talán mert együttérzett vele, hisz őt is folyton piszkálták a társai), és kinyitja neki az ajtót.

Nos, ebben a helyzetben hogy reagál az egyszeri mozinéző? Szörnyülködik a gyilkosságon, nevet a helyzetkomikumon, vagy elámul a főszereplő kettősségén? Aki játszott már a Cards against humanity nevű politikailag inkorrekt kártyajátékkal, annak ismerős lehet a szituáció: pont az ilyen helyzetek mutatják meg, milyenek is embertársaink valójában. Maga Joker is ilyen hasadt személyiség, hol gonosz, hol vicces, hol könyörületes. Ezt próbálja meg átadni a film, nem csupán a kiváló jellemábrázolással, hanem a nézőben gerjesztett érzelmekkel is.

Hisz magunk is mind Jokerek vagyunk, csak kicsit jobban titkoljuk ezt mások előtt. De különben is, ki az őrült? Amint többségbe kerülnek, már nem lesznek azok. S a film sötét zárása is ezt erősíti meg.

Aki tehát beül erre a filmre, számítson egy érzelmi szellemvasútra (nem írnék hullámvasutat, hisz a főszereplő útja valójában egyre mélyebbre, a sötétség felé visz). Erősen ajánlott utazás mind Joker, mind önmagunk megismerésére.

Értékelés: 9/10

Forrás, információk: https://www.imdb.com/title/tt7286456/, https://en.wikipedia.org/wiki/Joker_(2019_film)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=zAGVQLHvwOY
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/untitled-joker-origin-movie-308972.html
Bluray megvásárolható: Joker [Blu-ray] [2019] [Region Free]

Leinad