Az irigység tragédiája – Irigy-varieté
Irigy-varieté… kaján igazság-játék
Meglehetősen ritkán fordul elő velem, hogy olyan társulat előadására kapok meghívást, amelyikkel még sosem találkoztam. Különösen érdekes ez olyankor, amikor az egyik tagot már láttam valamiben, és úgy gondolja, érdemes megtekintenem egy másik darabját is. Ezúttal Csábi Anna invitált a Pinceszínház ból az Eötvös10 -be költözött Irigy-varieté című műsorára, melyben ő maga is játszik. Korábban csak egy rendezését láttam, így örömmel és kíváncsisággal fogadtam a felkérését. Az előadás természete miatt az elemzésem is a szokásostól eltérő lesz. Az előadás egyfajta tragikus kabaré, vagy inkább punkba oltott igazság-játék, legalábbis az Ágens társulat leírása szerint.
Az irigység az a fogalom vagy érzés, amelyet ...
Neil Simon már önmagában elég jó indok arra, hogy az ember kimásszon a lakásából, de Jack Lemmon és Walter Matthau legendás filmje, a Furcsa pár különösen érvényessé teszi ezt a kijelentést. Amikor a Centrál Színház beharangozta, hogy ezt a darabot színpadra viszik, kíváncsian vártam a fejleményeket, és Stohl András , valamint Alföldi Róbert már önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy borítékoljuk a sikert. Azonban a stáb csak bővült, a kíváncsiságom növekedett, ezért meglehetősen szomorkás voltam, hogy a korábbi próbán nem tudtam részt venni. Így viszont egy érett előadásra látogathattam el, amikor szeptemberben a fotóspróbára beültem. Annyit elárulok, szem nem maradt szárazon (és ez nemcsak a nézőtéren lett igaz).
Úgy tűnik, a LOUPE Színházi Társulás nyitott a sajtó felé, legalábbis ezúttal meghívtak az összpróba eseményre, amelyen fotósok is részt vettek. Dohy Balázs rendező munkásságával korábban nem találkoztam, két információm volt csupán róla, melyek egymásnak igencsak ellentmondóak. Viszont a színészek esetében nem kockáztattam nagyot, így Kenneth Lonergan Nem vagyunk már gyerekek című művének előadására kíváncsian látogattam el.
Vilmos ( Samudovszky Adrian –
A múlt változatlan, az orosz irodalmat nem sikerült megszerettetni velem a gimnáziumban, ettől eltekintve az eddig tapasztalt előadások jelentős része tetszett. Ez elsősorban a rendezésen és az értelmezésen múlott, mert a modern változatokat tudom élvezni, de a klasszikus verzióktól még mindig erősen ódzkodok. Amikor tudomásomra jutott, hogy ifj. Vidnyánszky Attila kezébe vette Gogol A revizor ját, a kíváncsiságom győzött és a Városmajori Szabadtéri Színpad on megtekintettem a
Egy kárpátaljai kisvárosban felbolydul az élet, amikor a korrupt polgármester, Antal ( Ferenci Attila ) tudomására jut, hogy hamarosan revizor érkezik hozzájuk. A lebukástól való félelem azonnal leteríti és kieszelnek egy tervet, hogy ...
Éppen a napokban beszélgettem többekkel arról, hogy mennyire várom az új évadot és a bemutatókat, de elvárások nélkül ülök be, mert egyáltalán nem tudhatom, mi vár majd rám a színházban. Az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE Produkció szeptemberi első közös premierjére kaptam is meghívást, az Alíz – engedd szépen, hogy megegyelek első olvasatra egy drámai feldolgozással vagy némi horrorral kecsegtetett. Azonban a tapasztaltak teljesen más képet mutattak, Kovács Viktor és Kovács Dominik íróként, Gergye Krisztián pedig rendező-koreográfusként is mély nyomot hagyott az élményen, ebben biztos vagyok.
Alíz ( Pető Kata – Milf ) egykor éltanuló volt, engedelmeskedett a szülei tanításának. Édesanyja ( Hernádi Judit –
Mindig vannak olyan darabok, amelyek jó helyen és jó időben találnak meg bennünket, olyankor pedig igazán jól tudunk kapcsolódni az előadáshoz. Ha viszont ez elmarad, könnyedén megtörténhet, hogy egy kukkot nem értünk az egészből vagy éppen unalmasnak, idegesítőnek találjuk a látottakat. Lukács Ádám legújabb rendezése, a Kartoték a Mastercard Alkotótárs - TITÁNium nyertes előadása, mely a Füge Produkció és a Punktum Produkció közös projektje és kiválóan reflektál a mai fiatalok életére. Ezúton is köszönöm a rendezőnek, hogy meghívott a premierre.
Máté (a jelenben: Rákos Olivér –
Nem vagyok kritikus, elsősorban nézőként ülök be egy előadásra. Éppen ezért nem is feltétlenül az érdekel, hogy egy produkció minden szempontból megfelel-e valamiféle objektív mércének, hanem az, hogy mit indít el bennem. Egy-egy előadásról lehet egyszerre szubjektív véleményem és olyan gondolatom is, amely talán más számára is érdekes lehet. Attól, hogy nekem valami nagyon tetszik vagy éppenséggel nem tudtam végigülni, még másnak lehet eltérő véleménye, ezeket igyekszem az ajánlómban is megfogalmazni. A szombathelyi Weöres Sándor Színház hoz még egyáltalán nem volt szerencsém, viszont Nagy Péter István munkásságát egy ideje figyelem. Ám a Takarásban című előadásra nem miatta, és nem is Závada Péter és Mikó Csaba miatt ...
A Marvel animációs filmjei közül az elsők között nálunk is megjelent a Doktor Strange . Benedict Cumberbatch -et ma már szinte mindenki a karakterrel azonosítja, ám a 2007-es animációban természetesen még nem ő kölcsönözte Strange hangját. Az eredeti cím Doctor Strange: The Sorcerer Supreme azonban sejteti, hogy ugyanannak az eredettörténetnek lehettünk tanúi, amikor nálunk is DVD-n jelent meg.
Dr. Stephen Strange lángelme és kiváló sebész, ugyanakkor meglehetősen arrogáns orvos. Csak azokkal foglalkozik, akik növelik a státuszát, nem fecsérli az idejét az egyszerűbb esetekre. Amikor azonban a kolléganője segítséget kér tőle, megvizsgálja a rémálmok gyötörte gyermeket, hogy aztán kijelentse, ő ilyesmihez nem ért és faképnél ...
Az 1981-es Heavy Metal című animációs filmet valószínűleg rengetegen ismerik, egyszer arról is tervezek majd írni a blogomra. A zene a nyolcvanas-kilencvenes években jóval nagyobb hangsúlyt kapott az animék világában, ma azonban már más irányba mozdult a rajongás, a K-pop és a J-pop hódít igazán. A Legend of Lemnear című fantasy OVA hőseposz anime viszont még az eredeti, rockosabb, metálosabb koncepció alapján készült az AIC gondozásában.
Lemnear egy fiatal harcosnő, aki Lord Vuan, a rabszolgakereskedő városába érkezik, hogy leszámoljon szülei gyilkosával. Nem is kell sokat várnia, mert a rátámadó zsoldosokat könnyedén szétszórja, ezzel előcsalva Vuan mesterét, a rettegett varázslót, Gardeint. Azonban elszámítja magát és ...
Rényi Ádám munkásságát valószínűleg nem kell bemutatnom a színházba járóknak, különösen azoknak, akik a 6Szín ben megfordultak már. A történetei emberközeliek, a dialógusai humorosak, mégis hitelesek és köznyelviek. Pont két évvel ezelőtt tekintettem meg először A hosszú élet titka című antológiáját, de akkoriban még nem írtam ajánlókat a színházi élményeimről. Ezért az évadot kis híján ezzel az előadással nyithattam meg.
Az élet meglepő fordulatokat tartogat számunkra, melyek többnyire az alkony közeledtével nosztalgiával töltenek el bennünket. Mindenki másként áll a halálhoz, egyesek titkokat hordoznak, mások nyitottabbá, feledékennyé, mogorvává vagy akár bűnbánóvá is válhatnak. A hosszú élet titka ...