Búcsú Japántól

A japán utunk sajnos végéhez ért, így az utolsó napokat itt, Oszakában töltöttük el, közel a reptérhez, és megismerkedve a kapszula szállodák előnyeivel (olcsó) és hátrányával (iszonyat kényelmetlen az ágy). Persze kiderült, hogy vannak privát szobák is, melyekben igazi ágy található, nem csak felfekszünk a kis lyukacskánkba. Az összeg különbség nem feltétlenül megérős, ha csak kipróbálni szeretnénk, de így két éjjelre pont megfelelt az igényeinknek. Arra érdemes odafigyelni, hogy minden nap 10 és 17 óra között takarítanak, így addig el kell hagyni a szállást!

Miután szegény beteg Lacink ezt megtudta, jobb híján velünk tartott a Himeji kastélyba. A hatalmas és lélegzetelállító palota jó egy órás vonatozásra található a központtól. Onnan pár perces séta a vásári forgatagban, hiszen vasárnap számtalan turista és helyi látogat el a kertbe, valamint mássza meg a rengeteg lépcsőt. Igazi bevehetetlen erődítmény, uralkodóhoz méltó lakóhely. Közel másfél órás sor várakozott a jegymegvétel után, hogy eljusson a főkapuhoz, ahol aztán katonásan terelgettek bennünket az ötödik szintig. A lépcsők meglepően magasak, csapó- és tolóajtókkal lezárhatóak, a kapuknál lőrések várják a bemerészkedőket, a falak mentén pedig kőnyílások nehezítik a lejutást, ahol mindenfélét az ellenség nyakába hajigálhattak volna.

Meglehetőse hosszú, ámde tényleg hasznos időtöltés után meglátogattuk a vásári forgatagot, a turisták pénztárcáját ürítő utcákat, majd beültünk egy étterembe, ahol tempurázott rákot, valamint levest és szakét rendeltem. Laci már nagyon kivolt, így ő a szállás irányába indult meg, mire végeztünk addigra ott tartott, ahova ezután igyekeztünk. Az oszakai vásárlást az otaku negyedben fejeztük be, ahol számtalan figurát, kártyát, mangát, animét, kitűzőt, stb lehet megszerezni, végtelen pénzeket elkölteni, nem beszélve Maid Cafékról. 

Holnap hatkor hagyjuk el a szállásunkat és aztán irány a reptér, Peking-Minszk vonalon Pestig.

Smaragd Sárkány

Címkék: Japán, Oszaka