Az újságírói etika a háború poklában - Az Anilogue idei nyertes animációja

another-day-of-life-post.jpgA valós eseményeken alapuló animációs filmek készítése nem könnyű munka, pláne, hogy más eszközök állnak a rendelkezésünkre, így a drámaisághoz mindenképpen valamilyen erős zenei aláfestést szükséges alkalmazni. A 16. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál győztese mégis megkísérelte a lehetetlent, és olyan alkotás született belőle, mely még a zsűrit is sikeresen lenyűgözte. Az Another Day of Life Ryszard Kapuściński, lengyel újságíró egyik legfontosabb életrajzi állomásáról szól, az angolai frontvonalon.

canneslogo_03.jpgRyszard Kapuściński a lengyel hírszerzésnek dolgozik, haditudósítást végez, amint valamilyen hasznos információhoz jut továbbítja azokat. Angolában járunk, 1975-ben, alig pár nappal a függetlenség kikiáltása előtt, és az amerikai, valamint a szovjet-kubai erők igyekeznek felfalni az országot, hogy irányításuk alá vonják, mielőtt ez bekövetkezhetne. Hatalmas mennyiségű ásványi anyag kincs a tét, így a ketté szakadt államot a támogatók fegyverekkel és lőszerrel látják el. Nem tudni, hogy a CIA, illetve egyéb hírszerző ügynökségek hova épültek be, így az újságíróknak sincs könnyű dolgok, hogy melyik információ hitelességet fogadják el.

puppetworks_another_day_of_life_03.jpgÉppen ezért a lengyel férfi eldönti, bármi áron eljut a legdélibb bástyához, Farrusco állásához, és kideríti, kik és milyen módon akarnak történelmet írni, ki fogja megnyerni ezt a háborút Angola felett. Ehhez azonban helyezkednie kell, ki kell ismernie a legfontosabb vezetőket és forrásokat, mert nem csupán engedélyre, hanem vezetőre is szüksége lesz, ha egyszer elindul ezen a pokoli úton. Miközben egyre több holttesttel, kegyetlenséggel találkozik, ráébred, hogy erkölcsi dilemma elé állítják a látottak és tapasztaltak. Mert mi van, ha maga az információ sokkal többet árt a helyieknek, mintha csöndben maradna és nem osztaná meg a világgal az igazságot. Lehet-e háború hosszabb és véresebb csak azért, mert mondjuk olyan információt tudósít, mely potenciálisan befolyásolhatja a kimenetelt?

uid_a34366efcab5181c34589a96e7ab0a041533231272580_width_720_play_0_pos_0_gs_0_height_405.pngRaúl de la Fuente és Damien Nenow rendezése mindenképpen megrázó élmény, de emellett érdekfeszítő és némi extremitást is hozott az animációs filmek világába. Háborús helyzetekkel foglalkozó animékkel már találkozhattunk, mind a csaták, mind a lakosság drámai helyzetének ábrázolása kapcsán. A tavalyi Anilogue-on például az In this Corner of the World ezt szemléletesen bemutatta nekünk. Ha csak erről volna szó, sajnos klisésnek tartanám, és ugyanazt mondanám el erről is, hogy maga a témaválasztás borítékolta a sikert és a győzelmet. Azonban az Another Day of Life több ponton is kiemelkedik, az angolai helyzet csupán egy felütés, hogy egy dilemmára fordítsa a figyelmünket.

9_another_day_of_life_1.jpgA legfontosabb téma, amellyel az animáció foglalkozik, az bizony a kérdés, melyet fentebb feltettem, és ez leegyszerűsítve az újságíró és az újságírás erkölcsi felelőssége. Nem egy ismerősöm akad, akik hasonló szakmában dolgoznak, és éles helyzetekben felmerült bennem, hogy nem feltétlenül gondolkoznak teljesen objektíven, mert elhomályosítja az elméjüket a szakma szeretete és a kötelesség. Olyankor azonban nem veszik figyelembe az esetleges következményeket, csupán arra koncentrálnak, hogy a hír értékű információ mindenkire tartozik, és nem magánügy, pláne, ha az sokakat érint. De ez korántsem ennyire egyszerű, és az Another Day of Life gyönyörűen kifejti a saját álláspontját ezzel kapcsolatban, anélkül, hogy ítéletet mondana, vagy megpróbálná a helyes cselekedetet meghatározni.

another-day-of-life.jpgNyilván lényeges, hogy egy tűzharc esetén a megfelelő tájékoztatás megtörténjen, de gondoljunk bele, mi volna, ha egy túszdráma esetén a riporter élő adásban elmondaná, milyen taktikát alkalmaz majd a bevetésre kerülő osztag, és ki melyik ponton fog behatolni és milyen fegyver, felszerelés van nála. Könnyen átlátható, hogy ennek utólagos közlése is igencsak necces volna, bár valóban a közvéleményre is tartozik, ezzel a másik fél is hozzájuthat ehhez az információhoz, ami így felesleges vérontásba torkollhat, vagy éppen meg is hiúsíthatja a szabadító akció. A párhuzam persze nem ugyanaz, mint egy háborús helyzetben, de ott ugyanúgy könnyedén elképzelhető, hogy a szabadon mozgó, teljes bizalmat élvező haditudósító olyasmit tud meg, ami befolyásolhatja a végső kimenetelt.

another_day_in_life_1.jpgAz erkölcsi dilemma ekkor merül fel, azaz leközölje-e előre, hogy az egyik sereg mire készül, számításba véve, hogy ezzel esetleg több ezer ártatlan halhat meg, vagy hagyjon mindent figyelmen kívül és csak azzal foglalkozzon, ami a feladata, tehát amit lát, azt el is mondja. De én ezt a vonalat tovább is szeretném vinni, hogy szemléletesebb legyen a mondanivalóm. Bármilyen olyan információ, ami tömegeket érinthet és a viselkedésüket befolyásolja, ugyanilyen felelősségi kérdéseket vethet fel. anotherday2-thumb-860xauto-28775.jpgNyilván lényeges, hogy egy járványveszélyről, egy biológiai támadásról tájékoztassák a közvéleményt, hiszen nagy valószínűséggel áldozatokkal fog járni. De nem mindegy, hogy ez miként van tálalva, pláne, ha a forrás gyógyszergyárhoz, ellenséges haderőhöz vagy akár a saját kormányhoz köthető. Egyrészt azért, mert megrendülhet a hit a segítségben, így sokan elutasíthatják a kezelést vagy éppen a karantént, szeparációt. Másrészt pedig ott van a természetes emberi reakció, amikor szeretteinket próbáljuk védeni, és elrejtjük, titkoljuk a betegségüket, fertőzöttségüket, mert tisztában vagyunk a potenciális következményekkel. Ebben az esetben a kár jóval nagyobb lehet, hiszen a rémült lakosság bujkálni, titkolózni próbál, nem bízik majd a vakcinában vagy egyéb segítségnyújtásban.

32207602_2036842559898112_8684448783322316800_o-660x330.jpgTermészetesen ezek csupán szélsőséges esetek, csupán arra próbálok rávilágítani én is, amin az Another Day of Life is elmélkedik, azaz a felelősségtudatos újságarásra. Viszont ez az üzenet szemléletesen ki lett fejtve benne, ehhez pedig minden rendelkezésére álló eszközt kihasználtak az alkotók. Egyrészt egy a címszereplő életrajzi ihletésű könyvét vették alapul, másrészt zseniálisan ötvözték az animáció nyújtotta lehetőségeket a dokumentarista típusú filmezéssel. Tehát archív felvételeket is bevágtak, de dramatizáció szempontjából lényeges élőszereplős részeket is beszúrtak, ahol arra igazán szükség volt. Márpedig a hatás és a szavahihetőség egyfajta alátámasztását érték el ezzel az ötlettel.
alexandre-leroy-another-day-of-life-film-04.jpgAz alap viszont az animáció maradt, mely segítségével megelevenítették előttünk az 1975-ös luandai eseményeket, a háború és a hidegháború atmoszféráját varázsolták elénk. A nyugati típusú ábrázolás kitűnő választásnak bizonyult, mert könnyebb volt ötvözni a bevágott részekkel és fotókkal, emellett a pszichében lezajló, már-már szürreális módon megelevenedő vívódások és gondolatok is szemléletesebben expresszálódnak a segítségével.

another-day-of-life-1-1024x427.jpgAz Another Day of Life látványos, iszonyatosan hatásos, hiteles és emellett megrázóan drámai. A képanyaghoz ugyan hozzá kell szokni, de tényleg hamar belátható, miért ezt a megoldást választotta a két rendező, és mi is büszkék lehetünk rá, hiszen a magyar Puppetworks Stúdió is részt vett a megvalósításában. Az animáció egészen pontosan lengyel, belga, spanyol, német és magyar animátorok közreműködésével készült el, és jelenleg az Anilogue-on kívül még három másik, közönségdíjat tudhat magáénak (Biografilm Festival; El Gouna International Film Festival; San Sebastián International Film Festival).
Ám az összhatáshoz elengedhetetlen lett volna a zene, mellyel Mikel Salas (Romasanta) ajándékozta meg a nézőket. Az ilyen téma esetében ugyanis igencsak lényeges elem, hogy mit választanak aláfestésnek, mennyire érződik majd a drámai, vagy az aktuális romantikus, elmélkedő- vagy éppen félelmetes atmoszféra.

1540478712479.jpgA muzsika kifejező eszköze nélkül a fantasztikus képi kavalkád, mely elsősorban a főszereplő elméjébe, érzelmeibe enged betekintést, nem volna annyira erős, gondoljunk csak bele, hogy a Neon Genesis Evangelion mennyire gáz, ha hang nélkül nézzük a befejező epizódokat. Itt viszont tökéletes az összhang, a vizuális élmény adekvát a témához, megvannak az elmosódó határok, és tökéletesek az átmenetek, nem hoznak bennünket zavarba, mindent gondosan megterveztek és véghez vittek az alkotók, amit akartak. Emiatt számomra az Another Day of Life kissé kakukktojás is, mert nagyon live-action típusú a kamerahasználatokat, beállításokat és vágásokat illetően is. Könnyedén megfeledkezünk róla, hogy éppen 3D CGI animációt látunk, bár a funkcióját már fentebb taglaltam, és emiatt egyáltalán nem idegenkedünk tőle.

canneslogo_01.jpgAnnak ellenére, hogy objektív újságírásról beszélünk, a könyv életrajzi ihletésű, így természetes jelleggel az írója belevitte a személyes gondolatait és érzéseit is egy-egy helyzettel és személlyel kapcsolatban. Ez a film nézése közben is átjön, másként tekint a katonai vezetőkre, az átlagos közkatonákra, a gerillákra, a háború hőseinek kikiáltott, idealizált egyéb személyekre, illetve a közigazgatást felügyelő bürokratákra. Ezzel párhuzamosan komoly bírálat nem is igazán fogalmazódik meg, inkább helyzetbemutatásokra korlátozódik a történet, az erkölcsi dilemmákra, a kiélezett hangulatra, a tragédiákra és a drámaiságra.

anotherdayoflife.jpgA második réteg, mely egyértelműen a témák között szerepel, az a háború borzalmai és az ezzel ellentétes objektív magatartás. Bár ezzel kapcsolatban a gondolatokat egy másik szereplő szájából hallhatjuk, a Ryszard Kapuściński esetében is tetten érhető, csak nála a cselekedetei sugallják ezt. Vannak pillanatok, amikor úgymond elveszti a fejét, és az információéhes újságíró kibújik a bőréből, gyászolni, vagy csak elmondja valakinek a szomorú sorsát, végzetét. Ekképpen azért erős érzelmi töltetről is beszélhetünk, ami elengedhetetlen, hiszen főszereplőnk nem egy rideg, számító ember, hanem empatikus lény. Márpedig nagyon fontos, hogy erre az animáció is rávilágít, nem csupán a pénzről és a hírnévről szól ez a munka, hanem megváltoztatja az illető világhoz való hozzáállását is. Erről több ponton is kapunk visszacsatolást, megerősítés, ami azért lényeges, mert nem válik öncélúvá, naturalistává a film. Viszont nem kizárólag a képekre, illetve a fotókra hagyatkozik, hanem ezeken a helyeken a dialógus vagy a gondolatok, illetve a zenei aláfestés is támogatja a hangnemet.

1_another_day_of_life_1.jpgKiemelhető tehát, hogy az Another Day of Life fantasztikusan ötvözött minden eszközt, ami a rendelkezésére állt, így a dokumentumfilm jelleg, illetve a 3D CGI animáció, valamint a jelenbéli képanyag tökéletesen egymásba simulnak, a drámaiság, a tragédia, az etikai dilemma ugyanúgy kifejezésre kerül, mint a személyes érzelmek és az objektív helyzetbemutatás. Ezen kívül a témaválasztással is ügyesen bántak az alkotók, nem vették elő a fölösleges kliséket, nem hajtották a díjhajhász igába a fejüket, nincs fölöslegesen erőltetett helyzetábrázolás, eltúlzott érzelmi töltet, sem giccses gondolatok és kiszólások. Nagyon lényeges, hogy kellő alázattal nyúltak a témához, de ügyeltek arra is, hogy ne fogalmazzanak meg ítéleteket, inkább szemléletessé tették a felmerülő problémákat.

08web.jpgMivel az Another Day of Life háborús helyzetet mutat be nekünk, így 18 éven aluliak számára semmiképpen sem ajánlanám, viszont egyértelmű célcsoportnak tekintem az újságírókat, oknyomozó riportereket, valamint a harmadik világ iránt érdeklődőket. De emellett történészeket, illetve az erős drámákat kedvelőket is arra biztatom, hogy tegyenek vele próbát. Jelen esetben senki se tegye félre azért, mert animáció, hiszen nagyon hamar elvonatkoztatunk tőle.

Értékelésem: 9/10

Forrás, információk: https://www.imdb.com/title/tt2967856/
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=q7ASutCFetE
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/another-day-of-life-285615.html
Bluray megvásárolható: még nem

Smaragd Sárkány