A legszívbemarkolóbb Ghibli-anime: Szentjánosbogarak Sírja

gf-1.pngEgy ideje szemezek ezzel az alkotással, mert a Ghibli Studio egyik legjobbjának tartom, és a Mononoke Hime kapcsán többen is felvetettétek, hogy szerintetek ez jobb nála. Nekem továbbra is a fantasy történet a kedvencem, de ettől függetlenül drámaként valóban ez szerepel a toplistám dobogóján. A 15. Anilogue Nemzetközi Filmfesztiválon alkalmam volt megtekinteni egy olyan animáció bemutatóját, amely erősen emlékeztetett erre az animére (In this Corner of the World), legalábbis nagyon megpróbált olyan lenni, de nem sikerült neki. Szóval következzék a Grave of the Fireflies (Hotaru no haka, Szentjánosbogarak Sírja), amelyet a Navigátor Film jóvoltából magyarul is megtekinthetnek az érdeklődők, és egy gyönyörű digipakos kiadáshoz is hozzájuthattak a szemfüles rajongók.


Michio Mamiya: Setsuko and Seita (Main Theme)

7145_1.jpg1945-ben járunk Japán egyik városában, ahol éppen az egyik bombatámadás zajlik. Bár még nem tartunk az atombombánál, de az amerikaiak másik kedvenc játékszere került bevetésre, a gyújtóbombák, melyek számtalan települést égettek porig. Rengeteg ember vált földönfutóvá, hiszen megsemmisültek a házak, és nagyon sokan meg is haltak, akik nem jutottak el időben az óvóhelyre; de olyanok is akadtak, akiket súlyos égési sérülésekkel szállítottak az iskolákba. Nagyon kevés kórház maradt épen, ezért főleg a sulik területén szállásolták el a túlélőket, akik ápolásra vagy ellátásra, illetve felügyeletre szorultak.

grave-of-the-fireflies-1988-00-06-46.jpgFőszereplőnk egy testvérpár, Seita és Setsuko, akik kis híján odavesztek a bombázás alatt. Szerencséjük csupán annak köszönhető, hogy a fiú igyekezett pár értéktárgyat összegyűjteni, mielőtt elindultak az óvóhelyre, így későn eredtek útnak, és pont meg tudták húzni magukat egy olyan helyen, ahol nem érte baj őket. Édesanyjuk viszont súlyosan megsebesült, ezért egy kórházba kellett szállítani, a két gyermek pedig az iskolánál töltötte az éjszakát. e.pngAz elkerülhetetlen persze bekövetkezett, és Seitanak végül el kellett mennie édesanyja hamvaiért, míg kicsi húgát a nagynénjüknél szállásolta el. Természetesen utána ő is csatlakozott hozzájuk, hiszen valahol lakniuk kellett, és az ázsiai társadalmakban igencsak gyakori volt, hogy a rokonok vigyázzanak az árván maradt, vagy éppen felügyelet nélkül élő gyermekekre. Erre már mutattam példát a When Marnie was there és az Arrietty esetében is.

image0012-620x350.jpgA fiú persze nem szeretné, hogy a testvére tudomást szerezzen anyja haláláról, így a nagynéni előtt is titkolja a történteket, azonban hamar kitudódik, és akkor persze kissé megváltoznak a dolgok. Rokoni szál ide vagy oda, egy idő után azért csak púp lesz a család hátán a két éhenkórász csemete. Seita gimnáziumának épületét ugyanis porig rombolták a bombázások alatt, így nincs mit csinálniuk, semmi dolguk. gif2.gifCsupán pesztrálja a kishúgát, mászkál vele az elhagyatott utcákon, az óceánparton bolyonganak, még szerencse, hogy legalább a saját cuccaikat kimossák és rendet raknak maguk után. Annak ellenére, hogy milyen sorscsapás érte őket, úgy próbálnak meg túlélni, hogy nem törődnek a háború szörnyűségeivel, legalábbis olyankor, amikor nem az óvóhelyen kell gubbasztaniuk. Ez az önfeledt szórakozás persze csupán illúzió, melynek egyszer véget kell érnie, a gyermekeknek fel kell nőniük, és hasznossá kell válniuk, ha a borzalmakat túl szeretnék élni.

1_hbp-vxqsxveinmxpbjthuw.pngDe még nagyon fiatalok, és képtelenek előre gondolkodni, így folyamatosan olyan döntéseket hoznak meg, mely aktuálisan egyszerűnek és kényelmesnek tűnik, hiszen nem fogják fel, hogy össze kellene tartaniuk a többi emberrel. Nyűgnek gondolják azt, amikor piszkálják őket, hogy tegyenek valamit a családért, és a városlakókért. A könnyebb utat választják, s ezzel megpecsételik a saját sorsukat is. A világ ugyanis kegyetlenül elbánik azokkal, akik naivan abban bíznak, hogy ölbetett kézzel ülhetnek és majd mások gondoskodnak róluk. aunt-1.jpgFokozottan igaz ez háborús helyzetekben, ahol nem szabad különbséget tenni gyermek és felnőtt között, mindenkinek hasznossá kell válnia, nem pedig a munkát kerülnie, és megsértődnie, ha számon kérik valamiért. Pláne azért, mert a fejadagokat, melyeket a lakosság számára biztosítanak, be kell osztaniuk, nem szabad eltékozolni akkor sem, ha megszokták, hogy teli hassal fekszenek le. A nélkülözés elkerülhető, ha okosan csak annyit esznek és isznak, amennyire pont szükségük van, nem pedig hatalmas lakomákat csapnak az első pár napon, aztán éhesen bolyonganak a hét vagy hónap hátralévő részében.

fireflies-grave-of-the-fireflies-34757829-1280-720.jpgA Grave of the Fireflies központi része, amikor a testvérek éjszaka kimennek a szabadba, és Setsuko megfogja az első szentjánosbogarat. Ügyetlen kezei ugyanis összetörik az állat testét, így az megszűnik világítani. Ugyanilyen az emberi lélek és akaraterő is, hogy könnyen összeroppan egy kis teher miatt is, melyet viselnie kell. Nem véletlenül a szimbóluma az elmúlásnak az ázsiai mitológiában, és kapcsolódik szorosan a halál kultuszához. Ugyanitt jelenik meg a másik visszatérő motívum, a cukorkás doboz, mely a háború idején egy csöppnyi édesség, amely az önfeledt vidámság illúzióját csempészi a sötét, vészjósló hétköznapokba.

graveofthefirefliesbdcap4_original.jpgA Grave of the Fireflies az egyik, ha nem a legszívbemarkolóbb anime, amely valaha készült. Nem csupán témaválasztása miatt, hanem ahogyan ábrázolni képes a háború borzalmainak kettősségét a gyermeki szemeken keresztül. Hiába halmoznak hibát hibára, hiába nyűgösködnek és bizonyulnak már a kezdetektől életképtelennek, az a hozzáállás egyszerre mosolyogni és megkönnyezni való, ahogyan boldogulni próbálnak és ahogy az eseményeket szemlélik. steamuserimages-a_akamaihd.jpgÉrezzük, hogy nem úgy cselekednek, ahogyan helyes volna, és talán túlélhetnék, ha alkalmazkodnának a helyzethez, de az eszünkkel tudjuk, hogy ez sohasem ennyire egyszerű. Egy gyermek ugyanis képtelen felfogni – legalábbis a megfelelő felnőtt irányítás hiányában mindenképpen –, hogy a háborús helyzetben nem csökönyösnek és finnyásnak kell lenni, hanem a túlélőösztönnek kell engedelmeskednünk, úgy, hogy nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy emberek vagyunk és ezért bizonyos szabályok fokozottan érvényesek. Hiszen a fosztogatás, a lopás, a rablás, a gyilkosság és az erőszak azért is tiltott és brutális megtorlást követelő, mert különben a gyengék hamar elhullanának, és a katonák szerettei mind odavesznének, mire hazatérnek a csatmezőről. Az éhségre nem lehet válasz az, hogy olyanokat semmizünk ki, akik megdolgoznak a betevőért.

maxresdefault_10.jpgPersze a másik oldalon érvényesnek kell lennie, hogy ha több van valakinek, mint amire szüksége van, ha rendelkezik tartalékkal, akkor nyilván meg kell ossza a rászorulókkal is. Ez pedig a legmegindítóbb üzenethez kapcsolódik, miszerint ilyen szörnyű csapások esetén sem az állam, sem a társadalom nem képes arra, hogy mindenkire odafigyeljen, mindenkiért kiálljon, és megvédje a gyámoltalanokat. Hiszen természetesen akadnak olyanok is, akik nem tudnak segédkezni a termény betakarításában, illetve nem értenek a föld megműveléséhez, grave-of-the-fireflies-one1.pngde nekik is van lehetőségük, hogy besegítsenek, és ezzel kiérdemeljék az élelmet és a szállást. Ez nem úgy működik, hogy mások majd elintézik, hogy mi jól éljünk és semmiképpen nem mentség, hogy a kicsi húgunk csak az édességet szereti, mert olyat kell ennie, amire a szervezetének szüksége van. Ha elszórjuk a pénzünket, akkor nem biztos, hogy lehetőséget kapunk az újrakezdésre, mert nem lehetünk paraziták, akik másokon élősködnek.

grave-of-the-fireflies-1200-1200-675-675-crop-000000.jpgIsao Takahata (Gauche the Cellist, My Neighbors the Yamadas, Only Yesterday, The Tale of the Princess Kaguya) animéje a mai napig a legek közé tartozik, és nehéz volna letaszítani a trónjáról. Mind Yoshifumi Kondō (Princess Mononoke, Only Yesterday, Kiki's Delivery Service) animációi és karakterdizájnja, mind Nizo Yamamoto (Castle in the Sky, The Girl Who Leapt Through Time, Princess Mononoke) művészeti vezetése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Akiyuki Nosaka regénye megelevenedjen előttünk a vásznon. Az író személyes élmények alapján írta meg a művét, melyben emlékezteti magát, hogy elvesztette a kishúgát, hiszen nem tudta megfelelően ellátni a háború borzalmai alatt. Michio Mamiya (Gauche the Cellist) muzsikája pedig pont ott csal könnyeket a szemünkbe, ahol a rendező szerette volna.

mv5bntuwodnhzmytzgnkyi00mwi3ltk1mtgtyzvmzjc4mdlhzjdmxkeyxkfqcgdeqxvynjq2nda2odm_v1.jpgA Grave of the Fireflies 1989-ben megérdemelten zsebelhette be a Blue Ribbon Awards különdíját, és a Chicagói Nemzetközi Gyerek Filmfesztiválon, 1994-ben a legjobb animációs filmnek járó jutalmat. De nem csak emiatt érdemes megnézni, hanem mert tényleg az egyik leggyönyörűbb és legmeghatóbb alkotás, amely világháborús drámai témában született. Két élőszereplős adaptációja is létezik, az első két és fél órás, Tôya Satô rendezésében 2005-ből, a másik 2008-ban került bemutatásra és Tarô Hyûgaji kicsivel több, mint másfélórás alkotása.

Nem kérdés, hogy ezt az animét ajánlom-e, hiszen valóban a legkiválóbbak közé tartozik, és nincs párja azóta sem, pedig próbálkozások mindig akadnak. Ha tehetitek, kivételesen még a magyar szinkronnal is érdemes megtekinteni, mert elég jól sikerült. A zenéje pedig maradandó élmény nyújthat a hideg téli estéken.

grave-of-the-fireflies-studio-ghibli-27065220-897-501_zps4e5c3255-1_zpse78dba3d.jpgÉrtékelésem: 10/10

Forrás, információk: https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=152, https://en.wikipedia.org/wiki/Grave_of_the_Fireflies
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=4vPeTSRd580
Mafab link: https://www.mafab.hu/movies/szentjanosbogarak-sirja-21339.html
Bluray megvásárolható: Grave Of The Fireflies (Blu-ray + DVD) [1988]

Smaragd Sárkány