Oscar-díjas témaválasztás az animéknél: Kono Sekai no Katasumi ni

as20170216002039_comm.jpgVannak olyan animációs filmek, melyekről a témaválasztás kapcsán sejthető, hogy milyen céllal készültek. Ezeket viszonylag könnyű kiszúrni, és onnantól kezdve elvárásaink is lesznek feléjük, sőt, sajnos az előítéletek is előkerülnek. Az In this Corner of the World (Kono Sekai no Katasumi ni, A világ innenső végén) grafikailag eléggé egyedinek és néhol minimalistának mondható, legalábbis a szó azon értelmében, hogy elsősorban ceruzarajzoknak tűnnek, miként a The Tale of Princess Kaguya és a My Neighbor the Yamadas. Ez nem is véletlen, mert független alkotásként készült el.

in-this-corner-of-the-world-ft.jpgSuzu 1924-ben született Hiroshimában, Japánban, és igazi álmodozó, gyakran elmélázik, még akkor is, ha fókuszálni próbált. Mikor a bátyja lebetegedett, neki kellett bemennie a városba, hogy elintézze a szokásos bevásárlást. Hazaérve el is meséli a húgának, hogy egy szörnyeteggel és egy korabeli fiúval találkozott, de sikerült megmenekülniük előle a hídon egy ügyes trükkel. plkdudlpw2lcer2gjqon.pngSuzu már csak ilyen, folyamatosan történeteket talál ki, és ezekkel szórakoztatja a környezetét. A családja a környező városokban lakott, így gyakran látogatták meg a rokonságot és ingáztak apálykor az óceánon keresztül. A szülei algalapokkal kereskedtek, ezeket kellett időnként a városba szállítani, hogy egyéb árukhoz jussanak, hiszen a cserekereskedelem még fénykorát élte. De a lányt igazából a művészetek érdekelték, és elég jó affinitása volt a rajzoláshoz. Így elég gyakran üldögélt a természetben, és firkálta le, amit éppen látott. Természetesen a fantáziáját mindig hozzáadta ehhez, így igazán kreatív festmények, rajzok készültek.

wedding.jpgTíz évvel később, 1943-ban, mikor 19 éves lett, eljött érte egy fiú és édesapja, hogy megkérje a kezét. Bizony az ázsiai országokban sem volt ritka, hogy nem kérték ki a nők véleményét az ilyesmiről. Az előre leszervezett házasságok, illetve a hozományért esküdni mindig a család érdekeit szolgálta, ahogyan a The Tale of Princess Kaguyából is megtudhatjuk. Végül elfogadta az ajánlatot, és átköltözött Kurebe Shusaku szüleihez, hogy besegítsen a háztartásba, ha már frigyre léptek. A szülők szeretettel és okításokkal fogadták, hiszen rengeteg tanulnivaló várt rá. Mivel folyamatosan elkalandozott a figyelme, így gyakran került kínos szituációkba, de igyekezett megfelelni az elvárásoknak. Szorgalomban nem igazán akadt párja, csak nem nagyon tudott mit kezdeni a férje nővérével, aki elég barátságtalanul viselkedett vele.

gallery6.jpgAmit sohasem tudott hova tenni, hogy vajon honnan ismerheti őt a fiú, mikor szemelhette ki, hiszen egyáltalán nem emlékszik, hogy találkoztak volna. Az újdonsült családban rengeteg munka akadt, és a város minden lakója a tengerészetnek dolgozott, még a nők között is sokan segédkeztek arra, akik nem a házimunkával foglalatoskodtak. Suzunak ezért meg kellett tanulnia beilleszkedni közéjük, de ez nem volt könnyű, hiszen a fantáziája gyakran elragadta, így nem mindig emlékezett, mit is kell csinálnia, hová is kell mennie, hogy aktuálisan hol is tartózkodik.

inthiscorner_a-1280x600.jpgAnnak ellenére, hogy a férje testvére állandóan barátságtalanul bánt vele, a lányával, Harumival kimondottan gyorsan összebarátkoztak. Így, mikor meglátogatták őket, vagy éppen hosszabb időt töltöttek náluk, gyakran játszadozott, mászkált vele, illetve mesélt neki mindenféle képtelen történetet. De a háború idején nem a legjobb tulajdonságok közé tartozik az álmodozás és a nem odafigyelés, in-this-corner-3-615x332.jpgmert a fejadagok bizony elég szigorúak, és a katonák nem nézik jó szemmel a bóklászó embereket az óceánparton, pláne, ha hadászati járműveket is rajzolgatnak. Így Suzu nem egyszer bajba került, amikor nem úgy cselekedett, ahogyan a szükség diktálta, hanem a saját feje után ment. Persze ennek azért voltak pozitív eredményei is, hiszen amikor egy szakácskönyvet szerzett magának, igazi ínyencségekkel kápráztathatta el a háztartást, mert a régi időknek még tudták, milyen gyomnövényekkel lehet feldobni az ételkölteményeket.

in-this-corner-of-the-world-suzu-plus-expressions.pngA kettősség folyamatosan nyomon követhető az In this Corner of the World eseményei során, hiszen az álmodozó, vágyakat és illúziókat kergető Suzu karaktere örök ellentétben áll a Japánt uraló éhínséggel, kilátástalansággal, illetve a háború borzalmaival. Így hamar kitalálható, hogy a történet nagy része 1944-1945 között játszódik, ezért folyamatosan sejtjük, hogy milyen végre számítsunk. Emiatt viszont a hangulat egészen keserédessé válik, és kínoson mosolygunk, mert tudjuk, hogy nem volna illendő, még akkor sem, ha a helyzetek tényleg elég abszurdak. Ezzel gyakorlatilag el is jutottam oda, amiből eredetileg kiindultam, hogy a témaválasztás az meghatározza a mű későbbi sorsát, és úgy éreztem már a kezdetektől, hogy ezt az animét Oscar-díjra szánták. Ez pedig be is igazolódott, hiszen az Annie-várományosok listájára fel is került, sőt a 15. Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál különdíját is elnyerte.

594a481f2eb947_78982405.jpgAz In this Corner of the World ezért valóban egy tuti befutó, és nagyon sokáig ezt érzetem, amikor a filmet néztem. Aztán elkövetkezett a várva várt crescendo, amely hatalmas örömömre nem klisé lett, és megnyugodtam, mert a katarzisélmény is megvolt. Egészen addig, amíg rá nem eszméltem, hogy nincs vége az animének. És ez az a pont, ahol számomra elromlott az egész, hiába gondoltam úgy, hogy valami fantasztikus élményben van részem. Van az, amikor túlgondolják a filmet, vagy éppen nem tudják, hogy hol kell befejezni. Ráadásul ezt a hibát számomra kétszer is elkövették az alkotók, mert van még egy pont, ahol a lezárást tapsvihar követte volna és díjakat osztogatnék neki. De nem, azt is elhagyta és egy teljesen unalmas és középszerű, klisé lezárást kapott. Amit nagyon-nagyon sajnáltam, mert másfél óráig élvezhető a játék és izgalmas, kreatív, frappáns, még a vígjátékból fokozatosan komoly drámába átbillenő érzet is gyönyörűen átjön, illetve a fent felvázolt kettősség.

ihy.gifViszont sajnos vannak olyan alkotások, amelyeket elrontanak azzal, hogy nem tudják, hogyan kell befejezni. Bár ilyen problémával általában hosszú sorozatoknál találkozik az ember, ennek ellenére jelen esetben úgy sétáltam ki a moziból, hogy azt hajtogattam félig magamban, hogy miért szúrták így el. Egyszerűen a mai napig frusztráló érzés, mert sokkal jobb befejezést érdemelne. Ez az anime egyértelműen díjakat akart elnyerni, Oscar-várományos, és ezért mindent elkövettek. A II. Világháborús klisék azért jók, mert a kritikusok imádják ezt a témát és nem merik nem jelölni az ilyen témájú alkotásokat. A kötelező körökkel pedig az a probléma, hogy ez nem a Grave of the Fireflies, ez ahhoz képest egy igencsak langyos és gyenge próbálkozás.

images_3.jpgFumiyo Kouno mangájából Sunao Katabuchi (Princess Arete, Black Lagoon-ok) rendezte ezt az egyébként csodálatos animét, sőt az ő maga dolgozta át a szövegkönyvet is. Hidenori Matsubara (Sakura Wars, King of Thorn) és Kōsuke Hayashi irányításának köszönhetően egészen egyedi és izgalmas stílus teremtett tragikomikus hangulatot az In this Corner of the World-nek. Egyszeri megnézésre mindenképpen ajánlom, és valószínűleg sokatoknak tetszeni is fog, de én csalódottan távoztam a vetítésről, mert nagyon izzadtságszagúnak, erőltetettnek éreztem a befejezését. Az üzenet pedig nagyjából ez: Ha nem érzed magad jól, ahol vagy, előfordulhat, hogy hálás lehetsz még ezért is, mert máshol még rosszabb lehet.

Értékelésem: 7/10

Forrás, információk: https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php?id=17177, https://en.wikipedia.org/wiki/In_This_Corner_of_the_World_(film)

Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=-jBe-uHhlNs

Bluray megvásárolható: In This Corner Of The World Collector's Edition Blu-ray

Smaragd Sárkány