2018. máj 08.

„Szél támad!... Élni, próbáljunk meg újra!”

írta: Emerald Dragon

The Wind Rises (2013)

„Le vent se lève!... Il faut tenter de vivre!”
„Szél támad!... Élni, próbáljunk meg újra!”
(Kosztolányi Dezső fordítása) – Paul Valéry: Tengerparti temető

Nagyon megörültem neki, hogy a most következő anime vetítésén részt vehettem, mert sajnos Magyarországon ritka, hogy a Ghibli Studio valamelyik remekműve megelevenedne a vásznon is. Hayao Miyazaki, mielőtt legutóbb visszavonult volna, még elkészített egy filmet, a The Wind Rises-ot, így különösképpen kíváncsi voltam a mester utolsó alkotására. Az anime igazán látványos, erősen drámai volt és hozta a szokásos színvonalat, ezért kihagyhatatlannak tartom a rajongók számára.

Jiro gyermekkorától fogva arról álmodozott, hogy milyen lehet repülni; szeretett volna olyan gépeket tervezni, melyekkel meg lehet lovagolni a szellőket és az emberek meghódíthatják velük az eget. Eredetileg a szárnyalás gondolata töltötte be a gondolatait, de sajnos rá kellett ébredjen, hogy rossz látása miatt sosem válhat pilótává, ezért döntött úgy, hogy elsajátítja az elméleti alapokat, így legalább olyan madarakat alkothat, amelyek másokat emelhetnek a magasba. Felcseperedvén annak szentelte életét, hogy kitanulja a mérnöki mesterséget. Ez alatt megtapasztalta Japán szigetének sajátosságait, a földrengést, a szökőárt, illetve a történelem folyamán a háború borzalmaival is találkozott. Mindezek azonban szükségesek voltak, hogy a számára legfontosabb személlyel összeakadjon, mert a katasztrófák néha kellemes meglepetéssel is megajándékozhatnak bennünket, avagy minden helyzetből a legjobbat érdemes kihozni.

the-wind-rises-announces-english-language-voice-cast.jpg Mivel az sem bátortalanította és tántorította el Jirot, hogy az egyetem, ahova járt, porig égett, ezért tanulmányai végeztével gyorsan sikerült állást találnia, annak ellenére, hogy pont a világválság kezdetén végzett. Zseniális képzelőereje és kitűnő eredményei azonban hamar meghozták gyümölcsüket, és tervezőmérnökök közé cseppent, ami feszes tempót és rövid határidőket jelentett, de szerette a kihívásokat és a hivatását is. Rajongásának, lelkesedésének, kitartásának és tudásának köszönhetően világot láthatott, és kergethette az álmait. A céljai pedig folyamatosan ott lebegtek a szemei előtt: tökéletes repülőgépet szeretett volna alkotni, illetve egy olyan masinát, amely utasokat is szállíthat, nem csak a háborút és a pusztítást szolgálja.

Jiro története során megismerkedhetünk Japán történelmével, a repülés rövid evolúciójával, illetve betekintést nyerhetünk egy törekvő fiatalember ambiciózus életébe, mely példaértékű lehet mindenki számára. A Ghibli Studio fantasztikus animéje egyszerre szórakoztat, mutatja meg az ország drámai oldalát, és tanít meg nekünk alapfogalmakat a szeretetről, a kitartásról és az előrehaladásról. Érezhető belőle, hogy sohasem szabad feladni az álmainkat, érdemes küzdeni a céljainkért, hiszen még a háború szörnyűségei között is van rá lehetőség, hogy beteljesíthessük azokat. Emellett rámutat arra is, hogy a szakma szeretete nélkülöz minden politikai hovatartozást, és függetlennek kell lennie attól, mire használják fel azt, amit alkotunk. Ha csupán azért távolodnánk el egy adott fejlesztéstől, mert akár emberek pusztítására is alkalmazhatják, akkor nem lennénk olyan technológiai újítások birtokában, mint a nukleáris energia vagy akár a repülés és a víz alatti közlekedés. Bármi, azaz bármi alkalmas lehet arra, hogy olyasmire használják fel, ami életeket olthat ki, vagy a méltóságunkat, testi- és mentális egészségünket sértse. Az eszköz sosem gonosz, csupán az, aki kézbe veszi és irányítja.

Yumi Arai: Contrails

Hayao Miyazaki (Castle in the Sky, Howl's Moving Castle, Kiki's Delivery Service, Princess Mononoke) animéje úgy épül fel, mint egy valóságos mozgókép, amelyre a vágás és a zenei aláfestés (Joe Hisaishi – The Tale of the Princess Kaguya, Spirited Away, Porco Rosso) is jócskán hozzájárul. A cselekmény is tökéletesen hasonlít egy történelmi, életrajzi típusú drámára, a szereplők küzdenek és fejlődnek, tele vannak élettel, még a felbukkanó karakterek (dizájn: Kitaro Kousaka – Whisper of the Heart) is úgy viselkednek, mintha statiszták volnának. A kidolgozottság mellet meg kell említenem, hogy a kivitelezés a Millennium Actresst juttatta eszembe, hiszen ugyanúgy betekintést nyújt a japán társadalom hányattatott és viharos múltjába, az 1923-as nagy kantoi földrengéstől egészen a második világháború végéig, illetve sok helyen keverednek benne a valóság és a fantázia elemei. Megvannak a mélypontok, a gazdasági összeomlás, de érezhető a küzdelem, az erények, melyek az ázsiai embert jellemzik. A munka és a hivatás az első, a becsület és a család pedig ezekkel párhuzamosan állnak, kikövetelve maguknak az egyenjogúságot. Jiro életében mindennel találkozhatunk, amivel bárki összeakadhat a sajátja során. Vannak sikerélmények, bukások, akadályok, árulás, barátság, féltékenység, szerelem és tragédia is. A férfi zseniális elméje, és szárnyaló fantáziája egyszerre forradalmasítja a repülőgépgyártást Japánban, és vonja el a figyelmét a másik eszményképtől, amibe teljesen belehabarodik. Egyensúlyt pedig nehéz találni, de mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több időt töltsön mindkét szerelmével.

wind-rises-the-2013-004-naoko-and-paper-plane-on-balcony.jpg Bármennyre is fikciónak tűnik, Jiro Horikoshi (1903-1982) története egy valós személy életútján alapszik. A japán repülőgépmérnök tényleg zseniális személyiség volt, és példaértékű, amit alkotott, ahogyan fejlődött és megvalósította az álmait. Hayao Miyazaki az animét Hori Tatsuo 1937-ben írt The Wind Has Risen című regényére építette, azt gyúrta össze Jiro személyével és múltjával. Mivel a mester egyik különleges alkotásáról van szó, így bátran merem ajánlani, és nem csak a Ghibli Studio rajongóinak.